|
|
|
|
Az Országgyűlés rendkívüli ülésszaka (1. rész)
|
1990. július 2., hétfő - A Parlament rendkívüli ülésszaka
hétfőn folytatta munkáját. A Szabad György megbízott házelnök
megnyitotta plénumon először Göncz Árpád ideiglenes köztársasági
elnök adott tájékoztatást arról, hogy miért szeptember 30-ára írta
ki a helyhatósági választásokat. Meggyőződését fejezte ki, hogy a
helyhatósági választások esetleges késedelme, s az elnökválasztás
módjának elhúzódó tisztázatlansága bizonytalanságot szül a hazai
politikai életben. Emiatt jutott arra az elhatározásra, hogy kérje a
Tisztelt Házat: tegye törvényesen lehetővé a népszavazás
lebonyolítását a jelenleg érvényes jogszabályok szerinti időpontnál
egy hónappal korábban, azaz július 29-én. Így a tanácsok
megbizatásának lejárta után egy héttel meg lehet tartani a
helyhatósági választásokat.
Még, ugyancsak a tárgysorozat megállapítása előtt, Demszky Gábor (SZDSZ) rendkívüli ügyben szót kérve azokra a veszélyekre hívta fel a figyelmet, amelyeket a távozó szovjet csapatok hátrahagyott és szétszórt fegyverei, lőszerei jelentenek az emberek egészségére, illetve a környezetre.
A Parlament ezután tudomásul vette Szabad György bejelentését, miszerint Bokros Lajos (MSZP) lemondott képviselői mandátumáról, más hivatali elfoglaltsága miatt. Ezután ismertette a szabálytalan szavazással kapcsolatos - már korábban nyilvánosságra hozott - házbizottsági állásfoglalást, amelyben megengedhetetlennek ítélik, hogy bármelyik képviselő más helyett szavazva eltorzítsa a döntések eredményét. A képviselők szavaztak arról is, hogy újabb önálló képviselői indítványokat napirendre tűzzenek-e, illetve további pontokkal bővítsék a július 2-3-i tárgysorozatát. (folyt. köv.)
1990. július 2., hétfő 13:25
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az Országgyűlés rendkívüli ülésszaka (2. rész)
|
A képviselők úgy döntöttek, hogy Molnár Tibor (SZDSZ) önálló indítványát, amely a lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházakról szóló törvény módosítására tesz javaslatot napirendre tűzik, ám azt nem támogatták, hogy e téma sürgősséggel kerüljön a Ház elé.
A pártatlan tájékoztatási bizottsággal és a közszolgálati kommunikációs eszközök vezetőinek ideiglenes kinevezési rendjével, valamint a frekvencia moratóriummal összefüggő, Haraszti Miklós (SZDSZ) által beterjesztett határozati javaslatot sürgősséggel tűzi napirendre az Országgyűlés; tárgyalásának időpontját később határozzák meg.
A kormány öt törvényjavaslat sürgős tárgyalását kérte az Országgyűléstől. Ezek közül hármat még a keddi ülésnapon, a kínzás és más kegyetlen büntetések elleni nemzetközi egyezményről szóló törvényerejű rendelet módosítására, illetve a tavalyi költségvetés végrehajtására vonatkozó törvényjavaslatot egy későbbi időpontban vitatnak meg, ugyanis ez utóbbiakról előbb az illetékes bizottságoknak is állást kell foglalniuk.
Ezt követően az Országgyűlés elfogadta a hétfői és keddi ülésnapok tárgysorozatát. Ennek alapján megvitatják a Magyar Köztársaság alkotmányának módosításáról, a helyi önkormányzatokról szóló törvényjavaslatot, megválasztják az Alkotmánybíróság újabb öt tagját. Sor kerül az alkotmány módosítására az állami címer kérdésében is, majd az Állami Vagyonügynökségről és a hozzá tartozó vagyon kezeléséről és hasznosításáról rendelkező törvény módosítását tűzik napirendre. Ezután a népszavazásról és a népi kezdeményezésről szóló törvényjavaslat kerül napirendre, majd az országgyűlési képviselők választásáról szóló törvény módosításáról tanácskoznak a képviselők. Ezt követően a népszavazás elrendeléséről szóló országgyűlési határozati javaslatot tárgyalja meg a plénum, majd az állam- és közbiztonságról szóló törvény módosításáról döntenek. Az interpellációk és a kérdések előtt kerül sor az elektronikus és nyomtatott sajtó privatizációs eljárásait vizsgáló bizottság jelentésének megtárgyalására.
A képviselők még ezután sem tudtak hozzákezdeni a tárgysorozat első pontjának megvitatásához, ugyanis heves ügyrendi vita bontakozott ki egyes beterjesztett törvényjavaslatok tárgyalási menetéről. A kormány visszavonta korábbi javaslatát, miszerint a három, egymással több ponton összefüggő, az alkotmány módosítására, a helyi önkormányzatokra és a helyi önkormányzati választásra vonatkozó törvényjavaslatot egymást követően külön-külön tárgyalják. (folyt.köv.)
1990. július 2., hétfő 14:10
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az Országgyűlés rendkívüli ülésszaka (3. rész)
|
Az SZDSZ és a Fidesz képviselőcsoportja ezzel szemben azt indítványozta, hogy a helyi önkormányzatokról és az alkotmánymódosításról szóló törvényjavaslatok összefüggő részeit együttesen, majd pedig a helyi önkormányzati választásról, valamint az alkotmánymódosításról szóló törvényjavaslatok egymáshoz kapcsolódó pontjait ugyancsak együttesen tárgyalja az Országgyűlés. Az MDF, az FKgP, a KDNP és az MSZP képviselőcsoportjának egyetértésével az Országgyűlés megbízott elnöke kompromisszumos javaslatot tett, miszerint együttesen tárgyalják az alkotmány módosításáról, valamint a helyi önkormányzatokról szóló törvényjavaslatokat, s ezt kövesse a helyi önkormányzati választásokról szóló törvényjavaslat megvitatása. A hosszú polémiát, amelyből nem hiányzott a személyeskedés, a házelnök munkájának bírálata, sőt a hangos közbekiabálás sem, Szabad György végülis felfüggesztette, s az elhangzottakra tekintettel rendkívüli házbizottsági ülést hívott össze. (folyt.köv.)
1990. július 2., hétfő 14:12
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az Országgyűlés rendkívüli ülésszaka (4. rész)
|
Szünet után a Ház megbízott elnöke bejelentette, hogy titkos szavazással megválasztották az Alkotmánybíróság tagjait, akik letették a hivatali esküt az Országgyűlés előtt.
Dr. Herczegh Géza (289 szavazattal) 62 éves akadémikus, 1967 óta a pécsi tudományegyetem nemzetközi jogi tanszékének oktatója, jelenleg is tanára. Dr. Lábady Tamás (289 szavazattal) 46 éves tanácsvezető bíró, 1973 óta vé gez egyetemi oktatói és tudományos kutatói munkát, kandidátus. Dr. Schmidt Péter (290 szavazattal) 64 éves, több mint 30 éve oktat az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán, ahol jelenleg egyetemi tanárként vezeti az Alkotmányjogi Tanszéket. Dr. Tersztyánszky Ödön (294 szavazattal) 61 éves bíró, az ELTE Jogi Karán, a Polgári Eljárásjogi Tanszéken végez rendszeres oktatói munkát, ez év eleje óta az Alkotmánybíróságon főtanácsosként dolgozik. Dr. Vörös Imre (289 szavazattal) 46 éves, az állam- és jogtudomány doktora, az MTA Állam- és Jogtudományi Intézetének tudományos tanácsadója.
Szűrös Mátyás alelnök - aki időközben átvette a plenáris ülés vezetését - Szabad György megbízott házelnöknek adta át a szót. Szabad György tételesen visszaidézte a délelőtti ügyrendi vita mozzanatait, tisztázni kívánta magát a házszabályok megsértésének vádja alól. Visszautasította, hogy korlátozni akarta volna a képviselői hozzászólási jogot, és kijelentette: kész egy esetleges, ez ügyben lefolytatandó vizsgálaton megismételni érveit.
Az ügyrendi vitát lezárandó, Szűrös Mátyás emlékeztetett arra, hogy a képviselőknek dönteni kell: az első napirendi pont tárgyalásakor az eredeti három változat közül melyiket fogadják el a vita sorrendjeként. A képviselők 197 igen szavazattal a Házbizottság többségének álláspontját tükröző változat mellett döntöttek. Eszerint az alkotmány módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint a helyi önkormányzatokról szóló törvényjavaslat megtárgyalása során elsőként a miniszteri expozékat, majd a képviselőcsoportok és függetlenek megbízottjainak felszólalását hallgatják meg a törvényhozók. Ezután a törvényjavaslatok általános vitája, majd a részletes vita és az alkotmány módosításáról a határozathozatal következik. Ezt követően kerül sor a helyi önkormányzatokról szóló törvényjavaslat részletes, fejezetenkénti vitájára, majd a határozathozatalra. E napirendi pontot követően tárgyalják a honatyák a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvényjavaslatot. Ennek során elsőként a miniszteri expozét hallgatják meg, majd a képviselőcsoportok és függetlenek megbízottjainak felszólalása, az általános vita, a fejezetenkénti részletes vita és a határozathozatal következik. (folyt. köv.)
1990. július 2., hétfő 15:48
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az Országgyűlés rendkívüli ülésszaka (5. rész)
|
Az alkotmány módosítására beterjesztett törvényjavaslat előadója, dr. Balsai István igazságügyminiszter expozéjában hangsúlyzozta: miután az államszervezet alapjaiban átalakul, elkerülhetetlen, hogy az e szervezetet szabályozó alkotmány is módosuljon. E módosítás lényege, hogy a tanácsokat megszüntetve a helyi önkormányzatokra bízza a lakosságot érintő helyi közügyek intézését. Az alkotmány új, IX. fejezete meghatározza azokat az alapvető jogokat, amelyek minden helyi önkormányzatot - a községtől a vármegyéig, illetve a fővárosig - megilletnek. E jogok alapvető tartalma, hogy a közösségeket szolgáló feladatokat a közösség maga, választott szervezete útján, szabadon, önállóan lássa el, s rendelkezzék az ehhez szükséges anyagi eszközökkel.
A miniszter garanciális jelentőségűnek minősítette a képviselői testületek társulási szabadságának alkotmányba iktatását. Kitért arra, hogy a törvényjavaslat a megye jogállását illetően olyan megoldást tartalmaz, miszerint a megye önálló önkormányzati szint. Ez azonban nem korlátozza a települési - községi, városi - önkormányzatok jogait és önállóságát. A megye önálló önkormányzatként azokat a feladatokat látja el a benne képviselt települések számára, amelyekre e települések önmagukban célszerűen nem képesek. A megye feladata lenne továbbá a települések érdekének képviselete, védelme, akár a központi kormányzattal szemben is. Ugyanakkor megszűnik központi újraelosztó szerepe, továbbá a településeknek a megyei felügyeleti és ellenőrzési jogokból eredő alárendeltsége is. Az önkormányzatok felügyeletére és ellenőrzésére a javaslat szerint az önkormányzati rendszeren kívüli állami szervek lennének jogosultak. Balsai István külön felhívta a képviselők figyelmét: dönteniük kell abban, hogy a jövőben a történelmi hagyományokat jobban tükröző vármegye, vagy a megye kifejezés legyen használatos.
Végül arról szólt, hogy a törvényjavaslat a helyi önkormányzatokra vonatkozó részletes szabályok megállapítását külön törvényre utalja. Minthogy az önkormányzatiság lényegi és garanciális szabályait az alkotmányban javasoljuk meghatározni - hangsúlyozta az igazságügyminiszter -, az önkormányzati törvény elfogadásához nem tartjuk szükségesnek a minősített többségű döntést. (folyt. köv.)
1990. július 2., hétfő 16:46
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az Országgyűlés rendkívüli ülésszaka (6. rész)
|
A helyi önkormányzatokról szóló törvényjavaslat lényege, hogy teljes egészében elveti a tanácsrendszert, s ehelyett az önkormányzati hagyományokra és azok történelmi értékeire épít - hangoztatta expozéjában Horváth Balázs belügyminiszter. A törvényjavaslat egyúttal figyelembe veszi azokat az alapvető követelményeket, amelyeket az Európa Tanács 1985-ben elfogadott önkormányzati chartája tartalmaz. Ezeknek az elveknek a beépítése fontos lépés lehet hazánk európa tanácsi tagságának elnyeréséhez, az európai demokráciákhoz való felzárkózáshoz.
A törvényjavaslat elismeri a helyi közösségek természetes jogát az önállósághoz, a demokratikus hatalomgyakorláshoz. Garanciákat teremt az önkormányzati jogok érvényesüléséhez és védelméhez. A beterjesztő kormány javasolja: vegyék el a megyék települések fölötti hatalmát, s adják meg az önálló cselekvés lehetőségét minden település önkormányzatának - mutatott rá a miniszter. A javaslat a megyei önkormányzatra csupán azoknak a közszolgáltatásoknak a megszervezését bízza, amelyek a megye egész területére vagy nagy részére terjednek ki, illetve amelyeket javarészt nem az intézmény székhelyén lakók vesznek igénybe.
A bevezetendő önkormányzati rendszer fontos alapkövetelménye az önkormányzati önállóság; a javaslat értelmében a helyi önkormányzat a törvény keretei között önállóan szabályozhatja, illetve egyedi ügyekben szabadon igazgathatja a helyi közügyeket. Az önkormányzat a helyi közügyekben minden olyat megtehet, amivel jogszabályt nem sért, s döntése csak jogszabálysértés esetén vizsgálható felül. További garanciát jelent, hogy az önkormányzatok számára csak a törvény állapíthat meg kötelező feladatokat. Ezzel megszűnik a lehetősége annak, hogy miniszterelnöki vagy miniszteri intézkedések végrehajtója legyen az önkormányzat.
A miniszter felhívta a figyelmet arra is, hogy e helyi önállóság törvényi követelménye és annak garanciái önmagukban nem elégségesek. Ennek tudatában a kormány folytatni kívánja a ma még korántsem önkormányzatbarát jogszabálydzsungel felülvizsgálatát, s az év végére befejezi az ígért ,,nagytakarítást,, a helyi önállóságot béklyóba kötöző központi jogszabálytömegben.
A miniszter szólt arról is, hogy az önkormányzatok önállóságának érvényesítéséhez megfelelő gazdasági alapokra van szükség. A törvényjavaslat ebből kiindulva elismeri az önkormányzatok vagyonát, tulajdonát, meghatározza az önkormányzati tulajdon lehetséges, s egy bizonyos aspektusban szükséges körét. A tervezet szerint a tulajdonost megillető jogokat az önkormányzati képviselő testületek gyakorolják. (folyt. köv.)
1990. július 2., hétfő 18:45
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az Országgyűlés rendkívüli ülésszaka (7. rész)
|
A törvényjavaslat lehetőséget ad az önkormányzatoknak vállalkozásra, s ily módon vagyonuk gyarapítására. Ennek csupán két korlátot szab: egyrészt a vállalkozás nem veszélyeztetheti az önkormányzatok kötelező feladatainak ellátását, másrészt csak olyan vállalkozásban vehetnek részt, amelyben a felelősség nem haladja meg az önkormányzatok vagyoni hozzájárulásának mértékét. A kormány álláspontja az - mutatott rá Horváth Balázs -, hogy már az önkormányzati törvényben, ha kell keret jelleggel, de rendelkezni kell az önkormányzatok gazdálkodásának több alapvető kérdéséről. Ugyancsak stratégiai kérdésnek tekinti a kormány az önkormányzatok anyagi forrásai körének törvényi meghatározását.
A miniszter kitért arra, hogy az önkormányzati törvény elfogadása esetén megszűnnek a közös tanácsok, amelyek a totális integráció termékei. A törvényjavaslat a társulás általános szabadságának elvét vallja. Erre három társulási formát ajánl; társulást igazgatási feladatokra, intézmények közös fenntartására, továbbá lehetőséget a képviselőtestületek társulására, azzal a megkötéssel, hogy az ilyen esetekben minden településnek megmarad a saját képviselőtestülete. Horváth Balázs külön szólt a 200 léleknél kisebb lakosú aprófalvak problémájáról. Mint mondta: az ilyen kistelepüléseknél felmerül az önállóság és a hatékonyság konfliktusa. A kormány ezért indokoltnak látja, hogy az ilyen községek csatlakozhassanak a szomszédos községhez. Ezt a csatlakozási készséget nem lehet elutasítani. Ugyanakkor a javaslat az ilyen kisközségek esetében sem teszi kötelezővé a csatlakozást. (folyt. köv.)
1990. július 2., hétfő 18:46
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az Országgyűlés rendkívüli ülésszaka (8. rész)
|
Horváth Balázs Budapestről szólva kiemelte: a kormány a fővárosban kétszintű önkormányzatot tart szükségesnek. A két önkormányzati szint munkamegosztásáról az önkormányzati törvénynek és más jogszabályoknak kell rendelkezniük. A javaslat értelmében a munkamegosztás optimális elve lehet, hogy a fővárosi kerületek önkormányzatai rendelkezzenek a városi önkormányzatokat megillető jogosítványokkal, míg a fővárosi közgyűlés csak a Budapest egészét vagy nagy részét érintő ügyekben kapjon döntési jogokat. A kormány nem támogatja az olyan javaslatokat, hogy a főváros egyes kerületei önálló városokká alakuljanak, s kiváljanak Budapest területéből.
A miniszter a törvényjavaslat lényegi elemének nevezte, hogy az önkormányzatok hatáskörét érintő döntéseket csak az Országgyűlés hozhat, s a Minisztertanács önkormányzatokkal kapcsolatos irányítási jogkörét kizárólag az önkormányzatok által megoldandó államigazgatási feladatokra korlátozza. (folyt. köv.)
1990. július 2., hétfő 18:48
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az Országgyűlés rendkívüli ülésszaka (9. rész)
|
Az előzetesen meghatározott sorrendnek megfelően először a frakciók megbízottjai mondtak véleményt. Elsőként Kónya Imre az MDF álláspontját fejtette ki. Általános és egyre sürgetőbb az igény - mondotta -, hogy leváltsák azokat a vezetőket, akik lejáratták magukat, s végre a nép saját kezébe vegye ügyei intézését. Ennek feltétele a helyi önkormányzatokról szóló törvények megalkotása - mondotta az MDF szónoka -, ám emögött fel kell sorakozni a legfőbb politikai erőknek. Kérte az ellenzéki padsorokban ülő képviselőket: jóhiszeműen működjenek közre a törvény megalkotásában, s abban, hogy a magyar nép megszabaduljon hiteltelenné vált helyi vezetőitől. Visszautalva a délelőtt elszabadult ügyrendi vitára, felhívta a figyelmet: minden nap késlekedés a bukott rendszer hatalomátmentő képviselőinek kedvez.
Wekler Ferenc (SZDSZ) mindenekelőtt arról biztosította a kormánypárt képviselőit, hogy semmiféle rossz szándék nem vezérli az ellenzéket akkor, amikor egy-egy benyújtott törvényjavaslat hibáira igyekeznek ráirányítani a figyelmet. A bírálat célja nem a rendszerváltozás akadályozása, hanem az, hogy valóban jó törvények szülessenek.
Történelmi hivatásunk - mondta - újból életre kelteni a magyar önkormányzati hagyományokat. Előzetesen azonban tisztázni szükséges az önkormányzati eszme lényegét, már csak azért is, mert - véleménye szerint - a beterjesztett javaslat alig különbözik az 1971. évi tanácstörvénytől. Úgy vélte: az önkormányzat lényege, hogy szabad polgárok autonóm módon, az alkotmány által garantált keretekben, közhatalmi jogosítványokkal felruházott politikai társulásokat hozhatnak létre. Kifogásolta, hogy a törvénytervezet olyan felfogást jelenít meg, amely a jogokat a paternalista államtól származtatja. Javasolta: az önkormányzat feladat- és hatáskörét az alkotmányban rögzítsék, s egyúttal határozzák meg a központi kormányzati beavatkozás korlátait is.
Torgyán József (FKgP) úgy vélte, hogy bizonyos korrekciókkal elfogadható az önkormányzati törvényjavaslat. Hibának tartotta például, hogy a tervezetben nem jelenik meg tisztán az a koncepció, miszerint a hatalmat a nép, azaz az önkormányzatok kezébe kell adni. Ehelyett a legnagyobb hatalom a polgármester kezében összpontosul. Erősen kifogásolhatónak minősítette, hogy a törvényjavaslat nem fordít kellő figyelmet a szakképzettség megkövetelésére, és éppen a polgármesteri funkció betöltését nem köti semmiféle szakmai előfeltételhez. Felhívta a figyelmet arra, hogy a településeken páni félelem alakult ki, s mindenképpen olyan törvényre várnak, amellyel helyben is biztosítani tudják a hatalomváltást. (folyt.köv.)
1990. július 2., hétfő 19:03
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az Országgyűlés rendkívüli ülésszaka (10. rész)
|
Gál Zoltán (MSZP) határozottan leszögezte, hogy pártja híve a hatalmi váltásnak, és azon az állásponton vannak, hogy csak az önkormányzati rendszer képes eredményesen megoldani az ország irányítását. Az önkormányzatnak nem a szervezeti struktúra a lényege - mondotta -, hanem az, hogy a települések lakossága folyamatosan jelen lehet a település igazgatásában, életének alakításában. Éppen ezért az MSZP károsnak tartja, hogy a törvényjavaslat egybemossa a települési önkormányzatot az úgynevezett vármegyei önkormányzattal. Hiányolja ugyanakkor a törvényjavaslatból az önkormányzatok működéséhez szükséges feltételek meghatározását, s túlságosan szűkszavúnak tartja az önkormányzati tulajdonról, illetve az anyagi forrásokról szóló részt, s meglehetősen homályosnak az önkormányzatok és azok intézményei közötti viszonyt. Mindezek miatt - Gál Zoltán megítélése szerint - a törvényjavaslat nem teremt működőképes önkormányzatokat. Hiányos a törvényjavaslat abból a szempontból is, hogy nem mutat rá, milyen külső rendszerbe illeszkednek az önkormányzatok, milyen adórendszer kapcsolódik hozzá, s a feladatokból mit vállal magára a kormány. Gál Zoltán arról is szólt, hogy egyesek túlpolitizálják a rendszerváltozás kérdését, globálisan elítélik a tanácsi apparátust, pedig sokan lelkiismeretesen dolgoztak. A sommásan elítélő vélemény nem segíti elő a bizalom megteremtését, s akadálya lehet annak, hogy alkalmas emberek kerüljenek az önkormányzatok különböző posztjaira. (folyt.köv.)
1990. július 2., hétfő 19:27
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az Országgyűlés rendkívüli ülésszaka (11. rész)
|
Balsai István igazságügy-miniszter közbeszólva annyit jegyzett meg, hogy a helyi választásokkal kapcsolatos törvényjavaslatot egyelőre nem terjesztették a képviselők elé, így kérte a honatyákat, maradjanak a tárgykörnél.
A Fidesz frakciójának álláspontját Kövér László ismertette. A korábbi tanácsi felépítést a helytartók és helytartóságok rendszerének minősítette, amelynek megváltoztatása kívánatos, hiszen a helyi közösségek, illetőleg az ott élők életét születésüktől halálukig meghatározza. A valódi átalakulás csak akkor következhet be - mondotta -, ha helyben is azok döntenek, akiket a döntések következményei a legközvetlenebbül érintenek, és ha a polgárok és közösségeik által megtermelt jövedelem minél nagyobb része helyben marad. Mindehhez olyan önkormányzati rendszer szükséges, amely korlátozza a központi hatalmat, egyúttal rögzíti azt is, hogy milyen formában és mértékben kell az államnak kötelezettséget vállalnia a települések működőképességének biztosításából vagy a kirívó területi egyenlőtlenségek csökkentéséből. Az önkormányzati
törvényjavaslatról szólva a Fidesz képviselője kiemelte, hogy az nem ad választ a legfontosabb kérdésekre, mint például: hol húzódik a határ a helyi közügy és az államigazgatási feladat között, milyen a helyi és a központi hatalom közötti munkamegosztás, milyen mértékben részesedik a jelenlegi állami vagyonból az önkormányzat, hogyan történik a jogviták rendezése, ha a központi és a helyi hatalom, illetőleg a helyi önkormányzatok között nézeteltérés támad. Minderre a törvénytervezet csupán keretjellegű szabályozást ad, amely veszélyeket hordoz magában. Bár a Fidesz tisztában van azzal, hogy a tanácsok mandátuma nem hosszabbítható meg a végtelenségig, és mihamarabb szükség lenne az új önkormányzati törvényre, ilyen formában a fiatal demokraták nem támogatják a törvényjavaslat elfogadását. Márcsak azért sem, mert hiányoznak azok az egyéb jogszabályi, intézményi biztosítékok, amelyek nélkül az önkormányzatok működésképtelenek. Így pedig csak hatalomváltás s nem rendszerváltás lesz.
A Kereszténydemokrata Néppárt frakciójának álláspontját Füzessy Tibor ismertette. Filozófiatörténeti visszatekintését - melyben a család és az állam s benne az önkormányzat szerepét értékelte - követően arról szólt, hogy a községeknek és városoknak saját erejükből kell intézniük életüket mindaddig, míg erre képesek. Az államnak ilyenkor nem kell, sőt nem is szabad beavatkoznia, ám ha a helyi közösségek nem tudnak megbirkózni a feladatokkal és problémákkal, az államnak kötelessége segítséget nyújtani. (folyt.köv.)
1990. július 2., hétfő 19:28
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az Országgyűlés rendkívüli ülésszaka (12. rész)
|
A KDNP képviselője szólt a vármegyerendszerről is, melynek progresszív vagy előremutató szerepéről lehet vitatkozni, de tény - emelte ki -, hogy a vármegye mindig alkalmas volt a királyi és főnemesi, sőt egyes esetekben az idegen hatalommal szembeni hatékony fellépésre. Visszatérve a törvényjavaslatra kiemelte, hogy az jogi és államigazgatási szempontból számos kisebb és nagyobb hibával terhes. Elfogadása mégis sürgető annak érdekében, hogy a hatalom ne csak az állami élet csúcsain, hanem annak minden területén minél előbb a nép kezébe kerüljön - mondotta.
A független képviselők nevében Fodor István elmondotta, hogy frakciójuknak nincs egységes, sőt többségi álláspontja sem, a képviselők véleményüket, álláspontjaikat, módosító javaslataikat a vita során egyenként fogják előterjeszteni.
Ezután kiderült, hogy sem az Alkotmányügyi, Törvényelőkészítő és Igazságügyi Bizottság, sem az Önkormányzati, Közigazgatási, Belbiztonsági és Rendőrségi Bizottság nem állít előadót. Ugyanakkor a bizottságok vezetői hangoztatták, hogy a benyújtott törvénytervezeteket alkalmasnak ítélik a megvitatásra.
A soros elnök, Vörös Vince hat óra előtt néhány perccel berekesztette az ülésnapot. Az Országgyűlés kedden az alkotmány módosításával, illetve a helyi önkormányzatokkal foglalkozó törvényjavaslatok általános és részletes vitájával folytatja törvényalkotó munkáját. (MTI)
1990. július 2., hétfő 19:30
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|