|
|
 |
|
 |
Antall József - nyilatkozat, tárgyalások (3. rész)
|
Pierre Joxe francia belügyminiszterrel egyebek között
megállapodás jött létre arról, hogy francia részről segítséget
nyújtanak a helyhatósági választásokat követően a helyi
közigazgatási rendszer kialakításához. Ugyancsak segítik a magyar
rendőrség demokratikus átszervezését, közbiztonsági tevékenységének
megszilárdítását, együttműködnek a magyar szervekkel a nemzetközi
terrorizmus és a kábítószerkereskedelem elleni küzdelemben is.
Antall József a tájékoztatón nagy hangsúllyal szólt a politikai
tárgyalásokról, az e téren kialakult egyetértésről. Rámutatott:
Francois Mitterrand elnökkel, Michel Rocard miniszterelnökkel és a
többi vezető francia politikussal, kormánytisztségviselővel
folytatott tárgyalások új, az eddiginél magasabb szintre emelték a
két ország közötti kapcsolatokat. ,,Nem hinném, hogy a történelem
folyamán ezek a kapcsolatok bármikor is jobbak lettek volna, mint
most,, - hangoztatta a magyar miniszterelnök, megismételve korábbi
kijelentését: míg Franciaország számára régebben a
közép-kelet-európai térségben más országok voltak a kiemelt
partnerek, Magyarország pedig sok tekintetben a háttérbe szorult a
francia politikában, addig most legalábbis egyenrangú lett a többi
országgal és francia részről szoros együttműködést kívánnak
megvalósítani vele.
A miniszterelnök elmondotta: valamennyi francia tárgyaló
partnere felvetette a romániai helyzet problémáit. A nemzetközi
témák során fontosságot kapott a Szovjetunió belső helyzetének
megítélése, s ugyancsak minden politikai tárgyaláson felmerült az a
kérdés: mi Magyarország álláspontja az európai biztonságról, a
Varsói Szerződéssel kapcsolatos tanácskozásról is.
Ezzel kapcsolatban az MTI tudósítója megkérdezte a
miniszterelnököt: bonni és párizsi tárgyalásai során sikerült-e
megértetnie a magyar álláspontot a katonai tömbökkel kapcsolatban és
nem fog-e ez az álláspont gondot okozni az európai biztonsággal
kapcsolatos tárgyalásokon. Antall József válaszában - az
Országgyűlés állásfoglalására és a kormány ismert álláspontjára
hivatkozva - úgy vélekedett: a tárgyalásokon éreztették, hogy
Magyarország megfontolt módszerekkel kívánja megoldani ezt a
kérdést, ugyanakkor nem tudja elfogadni azt a módszert, amely ma is
katonai tömbökben számol, a leszerelési kérdések rendezését csupán
,,tömbszempontokból,, kiindulva képzeli el. (folyt.)
1990. június 23., szombat 15:25
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|