|
|
 |
|
 |
Bányászfórum Pusztavámon
|
1990. június 16., szombat - A szénbányászok, a föld alatt
dolgozók nem kapják meg az őket kemény munkájukért, jogosan
megillető anyagi és erkölcsi elismerést, helyzetükkel és a
szénbányászat jövőjével a kormányprogram sem foglalkozik kellő
súllyal. Egyebek között ezeket sérelmezték a felszólalók az
Oroszlányi Szénbányák Vállalat Márkushegyi Bányaüzeme
munkástanácsának szombaton Pusztavámon megtartott nagygyűlésén.
A fórumon, ahol 200-nál több bányász és bányaüzemi vezető vett
részt, ott volt Rácz Sándor, a Budapesti Munkástanács elnöke is.
Mindenekelőtt azt hangsúlyozta, hogy a munkásokról az utóbbi időben
egyre kevesebb szó esik. Pedig helyzetük romlik, türelmük fogy. A
munkástanácsok éppen ezért azt szeretnék, ha azok a politikusok,
akik a mostani nagyon nehéz helyzetben vállalták az ország
vezetését, a munkások ügyét is felvállalják. Sokan azzal vádolják a
munkástanácsokat - mondotta, hogy létrejöttükkel elriasztják a
külföldi tőkét - de ez nem igaz. Az újjonan alakuló érdekvédelmi
szervezetek csupán azt szeretnék, hogy a külföldi tőkések ne a
munkások feje fölött, azok bőrére egyezkedjenek a bankokkal és az
igazgatókkal, hanem a gyárak, vállalatok dolgozóival egyetértve,
azok véleményét is kikérve kössenek üzletet. Ha így lesz, a tőke
hatékony működtetésére maga a munkásság lesz a garancia - tette
hozzá Rácz Sándor.
A felszólalók közül szinte mindenki felvetette, hogy a
szénbányászok nagyon alacsony bérért dolgoznak, a vájárok
átlagkereste 3 műszakban, kemény föld alatti munkával havi 14-15
ezer forint. Az alacsony kerestek oka szerintük főként az, hogy a
bányaüzemeknél túl nagy a bürokratikus apparátus, magas az
adminisztratív dolgozók létszáma. Ahogy az egyik felszólaló
fogalmazott, egy bányász 10 irodai dolgozót tart el. Éppen ezért a
munkaerő-átcsoportosítását, ésszerű átszervezését szorgalmazták. A
munkástanácsok azt szeretnék, hogy a bányaüzemeknek maguk a
bányászok legyenek majd a tulajdonosai.
A pusztavári nagygyűlésen felszólalók arra is rámutattak, hogy a
munkástanácsoknak továbbra is a pártoktól, politikától semleges
érdekvédelmi szervezetekként kell működniük. (MTI)
1990. június 16., szombat 19:32
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|