Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1989 › február 16.
1989  1990
1989. január
HKSzeCsPSzoV
2627282930311
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
303112345
1989. február
HKSzeCsPSzoV
303112345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272812345
6789101112
1989. március
HKSzeCsPSzoV
272812345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272829303112
3456789
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
SZER:

Kutrucz Gizella (Világhíradó)

"Engedjétek beszélni Kutruczot - mondja Ember Judit - 1985-ben egy nap alatt felvett és még mindig betiltott videokazettán terjedő filmjének címe. A címszereplő azóta is beszél. Mostanában nem a háborús bűnösök sorsa, hanem a jelenlegi hatalom eredete, működésmódja érdekli igazán. Hiába dolgozott évtizedekig a KB apparátusában az úgynevezett agit.-prop.-osztályon, sok mindenre csak utólag, nyugdíjazása után jött rá. Az utóbbi években a koncepciós perek előkészítéséről és fontos lefolyásáról gyűjtött dokumentumokat és interjúkat. Ezek alapján arra a következtetésre jutott, hogy a leghíresebb ügy, a Rajk-per rendezői között Rákosi és Farkas Mihály után rögtön Kádár János következik a bűnösök sorában, megelőzve még Gerő Ernőt is. Például Farkas és Kádár közösen adta ki az utasítást abban a bizonyos sváb villában, hogy Rajkot meg kell kínozni, miután nem sikerült rábeszélniük az együttműködésre. Kádár felelősségét mindmáig elmosták."

Ne a vétlen szövetkezeti parasztság legyen a kártérítés áldozata - a MOSZ Országos Tanácsának ülése (1. rész)

1990. június 14., csütörtök - A termelőszövetkezeti tagok döntő többsége azzal ért egyet, hogy a tulajdonosi sérelmet szenvedett valamennyi állampolgárnak egységes erkölcsi és anyagi kártalanítást kell kapnia. Ezért nem helyeslik, hogy több párt, szervezet és ezek képviselői az általános rehabilitációtól elkülönítetten kezelik az egykori földtulajdonosokat. Ebben ugyanis annak a reális veszélye rejlik, hogy az elmúlt évtizedekben a munkában becsülettel helytállt szövetkezeti parasztságot és az alkalmazottakat méltatlanul szembeállítják - az általuk többnyire nem is ismert - egykori tulajdonosokkal, vagy éppen utódaikkal - így summázható annak az állásfoglalásnak a lényege, amelyet a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége Országos Tanácsának csütörtöki ülése fogadott el.


Az állásfoglalás a továbbiakban leszögezi: a szövetkezetiek
álláspontja szerint a pártállam viszonyai között nem a tagságon
múlott a földek állami tulajdonba vétele, illetve a szövetkezeti
használatba adott állami és tagi földek megváltása. E földek
megművelése hosszú időn át ugyanis csak magasabb költséggel, a tagok
jövedelmének rovására valósulhatott meg. A rossz falusi
infrastruktúra szülte hátrányos helyzetből, a jövedelmek, a
nyugdíjak átlagosnál alacsonyabb szintjéből eredő nehézségeik
eltűrése miatt inkább elismerést, mintsem a napjainkban
megnyilvánuló méltánytalan támadást érdemelné ki ez a falusi réteg.

    Éppen ezért a szövetkezeti tagok, vezetők és alkalmazottak
érdekeit képviselő szövetségben olyan álláspont alakult ki, hogy az
1947-es földtulajdoni viszonyok kiinduló alapként való elfogadása a
szövetkezetek közösségei számára igazságtalanságot szülne. A
felszólalók többsége is azzal érvelt, hogy a 47-es tulajdoni állapot
elismerését csak abban az esetben tarthatnák elfogadhatónak, ha a
velejáró anyagi követeléseket nem a szövetkezés gyakorlatát valódi
összefogással megújítani kész tagsággal, hanem az állammal szemben
akarnak érvényesiteni az illetékesek. (folyt. köv.)



1990. június 14., csütörtök 20:32


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Ne a vétlen szövetkezeti parasztság legyen a kártérítés áldozata - a MOSZ Országos Tanácsának ülése (2. rész)


A MOSZ kidolgozta elképzelését, amely része lehet egy
rehabilitációs törvénynek is. E szerint: az általános rehabilitáció
keretében valamennyi állampolgár - akinek bármilyen jogos tulajdonát
jogsérelem érte - a törvényben előírt igazolások alapján kapjon
állami kötvényt vagy értékpapírt. Ezeket azután a privatizálásra
kerülő állami vállalatok részvényeire válthatnák be, s az egyéni,
vagy társas földművelésre vállalkozók (korábbi földtulajdonosok) e
kötvényekért elővásárlási jogot nyernének az elidegenítésre kerülő
állami földekre. Az állam tulajdonában, valamint a szövetkezeti
közös tulajdonban lévő földeket nyílvános pályázat útján kellene
felajánlani saját tagjaiknak és dolgozóiknak.

    A tanácskozás résztvevői elfogadták azt az indítványt, amelyben
a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége, mint
érdekképviseleti szerv a Magyar Köztársaság Alkotmánybíróságához
fordul azzal a céllal, hogy az megsemmisítse az 1990. évi XXXVIII.
törvény alkotmányellenes rendelkezéseit. Azokról a cikkelyekről van
szó, amelyek korlátozzák a szövetkezeti tagoknak a közös
tulajdonukban lévő termőföldet, illetve az általuk felhalmozott
egyéb vagyont illető rendelkezési jogát. Ez ugyanis ellentétes az
állampolgárok alapjogainak korlátozásáról szóló alkotmányos
rendelkezéssel, a Polgári Törvénykönyvnek a tulajdonról szóló és a
szövetkezeti törvénynek a szövetkezeti önkormányzatot garantáló
rendelkezéseivel.

    Az érdekvédelmi szövetség arra hivatkozik, hogy a tulajdonnal
való rendelkezés minden jogállamban az alapvető jogok közé tartozik,
amit az állam csak kivételesen és meghatározott okokból korlátozhat.
(folyt.köv.)



1990. június 14., csütörtök 20:39


Vissza »


Ne a vétlen szövetkezeti parasztság legyen a kártérítés áldozata - a MOSZ Országos Tanácsának ülése (3. rész)


A törvény előírása már eddig is szigorú szabályokhoz kötötte a
szövetkezeti tulajdonban lévő ingatlanok elidegenítését, hiszen
erről csak a közgyűlésen mejelent tagok kétharmadának egyetértésével
dönthettek. A földtörvény legutóbbi módosítását azonban egyértelműen
diszkriminatív jellegűnek ítélik, mivel csak a mezőgazdasági
szövetkezetekre nézve állít fel korlátozást, míg a más ágazatokba
tartozó szövetkezeteket nem érinti.

    A MOSZ Országos Tanácsának ülésén résztvevők egyetértettek azzal
a Csongrád megyei a felhívással, amely a parlamenti képviselőkhöz
fordul a minap elfogadott földtörvény módosítás ellen. Az
elkövetkező napokban országos aláírás-gyűjtési kampányt indítanak,
ebben követelik a módosítás azonnali visszavonását. A felhívásban
egyebek között leszögezik: elengedhetetlennek tartják, hogy a
kormány és a kormányzó pártok a mezőgazdaságot érintő minden döntés
előtt tárgyaljanak az érdekvédelmi szervezetekkel, biztosítsák
részvételüket a szakértői tárgyalásokon. A közzétett felhívást a
későbbiekben átnyújtják a Parlament elnökének.

    Az ülésen részt vett és felszólalt Tasi Ilona,a Magyar
Parasztszövetség főtitkárhelyettese, aki kifejtette: a falun élők
sorsának alakításában vannak közös érdekeik a MOSZ-szal. Ilyen az,
hogy a termelés a rendszerváltás időszakában is folyamatos legyen,
és eközben szélsőséges megnyilvánulások ne zavarják a munkát. A
szövetkezeteknek helye van a gazdaságban, szerepkörük azonban
alaposan megváltozik a jövőben. Nagy Tamás, a MOSZ elnöke
bejelentette: a Parasztszövetség megbízottját minden alkalommall a
mezőgazdasági szövetkezők országos tanácsának üléseire meghívják.
(MTI)



1990. június 14., csütörtök 20:44


Vissza »


Javítás az mtib1070 sz. hírre


A mai mtib1070 sz. Ne a vétlen szövetkezeti parasztság legyen a
kártérítés áldozata - a MOSZ Országos Tanácsának ülése (1. rész)
című hírünk 1. bek. 5. sorában a szöveg helyesen:

    ... az általános rehabilitációban elkülönítetten ...
     ------
(MTI)



1990. június 14., csütörtök 21:05


Vissza »

Partnereink
Dokumentumok
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal


SZER hallgató telefonüzenete:

"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB10BUD