|
|
|
|
Ne a vétlen szövetkezeti parasztság legyen a kártérítés
áldozata - a MOSZ Országos Tanácsának ülése (1. rész)
|
1990. június 14., csütörtök - A termelőszövetkezeti tagok
döntő többsége azzal ért egyet, hogy a tulajdonosi sérelmet
szenvedett valamennyi állampolgárnak egységes erkölcsi és anyagi
kártalanítást kell kapnia. Ezért nem helyeslik, hogy több párt,
szervezet és ezek képviselői az általános rehabilitációtól
elkülönítetten kezelik az egykori földtulajdonosokat. Ebben ugyanis
annak a reális veszélye rejlik, hogy az elmúlt évtizedekben a
munkában becsülettel helytállt szövetkezeti parasztságot és az
alkalmazottakat méltatlanul szembeállítják - az általuk többnyire
nem is ismert - egykori tulajdonosokkal, vagy éppen utódaikkal - így
summázható annak az állásfoglalásnak a lényege, amelyet a
Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége Országos
Tanácsának csütörtöki ülése fogadott el.
Az állásfoglalás a továbbiakban leszögezi: a szövetkezetiek álláspontja szerint a pártállam viszonyai között nem a tagságon múlott a földek állami tulajdonba vétele, illetve a szövetkezeti használatba adott állami és tagi földek megváltása. E földek megművelése hosszú időn át ugyanis csak magasabb költséggel, a tagok jövedelmének rovására valósulhatott meg. A rossz falusi infrastruktúra szülte hátrányos helyzetből, a jövedelmek, a nyugdíjak átlagosnál alacsonyabb szintjéből eredő nehézségeik eltűrése miatt inkább elismerést, mintsem a napjainkban megnyilvánuló méltánytalan támadást érdemelné ki ez a falusi réteg.
Éppen ezért a szövetkezeti tagok, vezetők és alkalmazottak érdekeit képviselő szövetségben olyan álláspont alakult ki, hogy az 1947-es földtulajdoni viszonyok kiinduló alapként való elfogadása a szövetkezetek közösségei számára igazságtalanságot szülne. A felszólalók többsége is azzal érvelt, hogy a 47-es tulajdoni állapot elismerését csak abban az esetben tarthatnák elfogadhatónak, ha a velejáró anyagi követeléseket nem a szövetkezés gyakorlatát valódi összefogással megújítani kész tagsággal, hanem az állammal szemben akarnak érvényesiteni az illetékesek. (folyt. köv.)
1990. június 14., csütörtök 20:32
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|