|
|
|
|
Országgyűlés - Keddi munkanap (4. rész)
|
Balsai István hangoztatta: bár a lopás és a zsebtolvajlás nem tartozik a legsúlyosabb bűncselekmények közé, mégis kezdenek olyannyira elterjedni, hogy egyre inkább irritálják a lakosságot. Ezek az elszaporodó bűncselekmények keltik főként azt a benyomást, hogy romlik a közbiztonság. Ez a szempont indokolja, hogy az ilyen bűncselekmények elkövetőit is kizárják a közkegyelemből.
A miniszter szólt arról is, hogy a törvényjavaslat a szabadságvesztés végrehajtásának teljes elengedését az egy évet meg nem haladó büntetésekre korlátozza, de ebből is kizárja a visszaesőket. Az egy évnél hosszabb, de három évet meg nem haladó szabadságvesztés teljes elengedését csak a gondatlan bűncselekmények miatt elítéltek, valamint bizonyos humanitárius és szociális szempontok fennállása esetében tartják indokoltnak. A három évet meg nem haladó szabadságvesztés tartama egyharmadával, az a fölötti szabadságvesztés időtartama pedig egynegyedével csökken a javaslat szerint. A közkegyelem gyakorlásában megnyilvánuló megbocsátást juttatja kifejezésre az a rendelkezés - mondotta Balsai István -, hogy az egyébént kizáró körülmény alá eső elítéltek szabadságvesztésének tartama az egynyolcadával csökken. Mindez azt jelenti, hogy - az életfogytig tartó szabadságvesztésre ítéltek kivételével - valamennyi, mintegy 12 ezer szabadságvesztésre elítélt részesül a kegyelem valamilyen, differenciált formájában.
Az eljárási kegyelmet illetően a törvényjavaslat úgy differenciál, hogy az 1990. június 1. előtt elkövetett vétségekre a kegyelem feltétel nélkül vonatkozik, míg a bűntetteknél az az általános szabály, hogy nem folytatják az olyan bűntett miatt indított eljárást, amelyre a törvény három évnél kevesebb szabadságvesztést ír elő.
Balsai István a társadalom megnyugtatására hangoztatta: a kegyelemben részesülő elítéltek nem egyszerre, hanem fokozatosan kerülnek szabadlábra. Ha három éven belül újból bűncselekményt követnek el, a kegyelem hatályát veszti.
Végül utalt arra: Szokolay Zoltán MDF képviselő javasolta, hogy a hivatali visszaélés, a vesztegetés és a hűtlen kezelés bűntettének három évig terjedő szabadságvesztése büntetendő eseteire az eljárási kegyelem ne terjedjen ki. A miniszter ezt a módosító indítványt elfogadhatónak tartotta, és kérte, hogy az Országgyűlés ezzel a változtatással fogadja el a közkegyelem gyakorlásáról szóló törvényjavaslatot. (folyt.köv.)
1990. június 12., kedd 14:51
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|