|
|
 |
|
 |
Alkotmányvita az elnökválasztás módjáról
|
----------------------------------------
London, 1990. június 11. (BBC, Panoráma) - A magyar
Országgyűlésben befejeződött az általános vita az alkotmányjogi
módosításokról, melyek között a legnagyobb teret a köztársasági
elnök megválasztásának a kérdése kapta. Ugyanakkor az Országgyűlés
alkotmányügyi, törvényelőkészítő és igazságügyi bizottsága
megtárgyalta, és 14:1 arányban elutasította az MSZP-hez tartozó Gál
Zoltán indítványát arról, hogy közvetlen úton válasszák meg a Magyar
Köztársaság elnökét. Az országgyűlési bizottság elnökét: dr. Salamon
Lászlót, az MDF képviselőjét kérdezte meg elsőként pártjának
álláspontjáról budapesti tudósítónk, Farkas Csilla:
- A mai helyzetben különösen az országnak arra van szüksége,
hogy olyan óllamfője legyen, mely a parlamenttel harmonikus
együttműködésben dolgozik, nem pedig hogy parlamenten kívüli, olyan
pólus legyen, amely a kormány és a parlament hatalmával szemben -
mintegy riválisként - érvényesül. Olyan aggályok a közvetlen
választás hívei részéről is elhangzottak, hogy itt a pártok kötnek
kompromisszumot. Én úgy érzem, hogy ez önmagában nem baj - ha ezek a
pártok a néptől nyerték a megbizatásukat, és egy legitim magyar
parlament az, mely szabad választás útján került kialakításra.
Egyébként én - országos listán megválasztott képviselőként - nem
tudom annyira pontosan felmérni a közhangulatot, hiszen mi kevésbé
érintkezünk a választópolgárokkal. Azonban nem egy olyan
képviselőtársam, aki egyéni képviselő, egyéni választókerületben
történt a megválasztása, arról tájékoztat, hogy az emberek
belefáradtak abba, hogy időnként különböző választási hadjáratok
vannak, és az emberek - nyilván nem egy közjogi megfontolás alapján,
de ösztönösen - idegenkednek attól, hogy most újból milliók menjenek
az urnák elé. Ha van egy Országgyűlés, amely ezt a feladatot be
tudja tölteni, akkor fölösleges milliókat kidobni és az embereket
választási hadjáratba vinni, és annak részeseivé tenni, és ezzel
egyúttal egy ilyen választás elé állítani. (folyt.)
1990. június 11., hétfő
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|