|
|
 |
|
 |
Antall nyilatkozata
|
-------------------
München, 1990. június 11. (SZER, Magyar híradó) - A mikrofonnál
Kasza László, jó estét kívánok kedves hallgatóink.
Gondolom nem túlzás azt mondani, hogy a magyar küldöttség
szereplése a Varsói Szerződés politikai tanácsadó testületének
moszkvai tanácskozásán világszerte nagy feltűnést, elismerést
keltett. A magyar miniszterelnök bejelentése, hogy országunk az
érintett felekkel folytatott tárgyalások után ki akar lépni a
szervezetből, nemcsak bátor lépésnek, de politikai szenzációnak is
számít. Csakhogy - ráncolták többen a homlokukat - miért nem
szerepel a kiadott közös nyilatkozatban, és a moszkvai
tudósításokban sehol sem ez a bejelentés? Mindenütt csak azt
olvassuk, halljuk, hogy a magyar kormány javaslatára csupán a
szerződés katonai szervezetének jellegét vizsgálják felül.
Miután az elmúlt 72 órában ezt a fontos kérdést senki nem
tisztázta a nyilvánosság előtt, és mielőtt bárkiben is felmerülne az
a gondolat, hogy a magyar küldöttség többet mondott a konferencia
termein kívül, mint a tárgyalások alatt, megkérdeztük a kérdésben
legilletékesebbet, a magyar miniszterelnököt félreértésről van-e
szó, és ha igen, mi ad rá okot.
Mint már többször jelentettük, Geraszimov a szovjet
külügyminisztérium szóvivője, a Varsói Szerződés politikai tanácsadó
testületének tanácskozása után kijelentette, egyetlen küldöttség sem
vetette fel a szervezetből való kilépés kérdését. Hogy is van ez? -
kérdezte Barát Edina Antall József miniszterelnököt.
- Miniszterelnök úr, sem a közös kommünikében, sem a
tudósításokban nem esett szó arról, hogy a magyar küldöttség
Moszkvában beszélt volna Magyarország Varsói Szerződésből való
teljes kilépéséről. Mi ennek az oka? (folyt.)
1990. június 11., hétfő
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Antall nyilatkozata - 1. folyt.
|
- A Varsói Szerződés politikai tanácskozó testületének mindig
több dokumentuma születik. Az egyik dokumentum a közös nyilatkozat,
mely mindig azt tartalmazza, amiben a felek egyetértenek. Ennek
következtében nem kerülhetett bele a varsói paktumról szóló magyar
állásfoglalás ebben az értelemben, hanem csak az, amiben a felek
egyetértettek - ez az egyik része. A másik viszont, hogy a magyar
küldöttség kifejtett állásfoglalását és bejelentését minden Varsói
Szerződés tanácskozó testülete ülése alkalmából hivatalos
dokumentumnak kell tekinteni. Tehát a magyar küldöttség az
előterjesztésében bejelentette, a Varsói Szerződésből a Magyar
Köztársaság ki kíván lépni. Ezt nem csak a plenáris ülésen adtuk elő
azon a ponton belül, hogy a Varsói Szerződés felülvizsgálatát
kívánjuk - tehát szintén a magyar küldöttség javaslatára - azt az
eredeti napirendi pontot, hogy a Varsói Szerződés demokratizálása,
korszerűsítése stb. a feladatunk, és hogy erről kívánunk tárgyalni.
Mi ezt úgy módosítottuk, hogy az ülés tárgya: véleménycsere a Varsói
Szerződés jellegének, funkciójának és szerepének felülvizsgálatáról,
illetve a lehetséges gyökerek megváltoztatásáról.
- Mi volt a reakció?
- A felülvizsgálatról szóló pontot elfogadta a plenáris ülés,
előtte nem fogadta el a külügyminiszteri értekezlet sem ezt, utána
elfogadta a plenáris ülés, és ez az általános megállapítás, ami
tulajdonképpen tartalmazza azt a lehetőséget, amit a magyar
küldöttség előterjesztett. És a magyar küldöttség ismertette a
magyar álláspontot. Ez ennek a rendje. A magyar álláspontnak
ismertetésével bejelentettük, hogy mi a Varsói Szerződésből ki
kívánunk lépni. Nem egyoldalóún proklamáció formájában, hanem
tárgyalások kereetében, a többi féllel egyeztetve. Ezt egyértelműen
kifejezésre juttattuk a felszólalásban, és megismételtük Gorbacsov
úrral folytatott kétoldalú tárgyalás során is, amit tudomásul
vettek. (folyt.)
1990. június 11., hétfő
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Antall nyilatkozata - 2. folyt.
|
- A magyar fél bátor fellépésének tekinthető-e, hogy a közös
nyilatkozatban szerepel a Varsói Szerződés katonai szervezetének
átalakítása?
- Nem kívánom most önmagunkat minősíteni, bennünket másnak kell
minősíteni, de mi ezt is bejelentettük. Ezzel egyidejűleg
bejelentettük, hogy nem veszünk részt már az őszi hadgyakorlaton.
- Ezt Moszkvában is bejelentették?
- Igen, azt Moszkvában is bejelentettük, hogy már nem veszünk
részt a varsói paktum hadgyakorlatán, és mi a magyar hadsereg
feletti szuverenitásunkat helyreállítjuk - és helyreállítottnak
tekintjük -, amit tudomásul vett a szovjet fél. Természetesen
egyidejűleg javasoltuk azt, hogy állítsunk fel egy olyan kormányközi
nagyköveti bizottságot, amelyik az év utolsó negyedévéig
megvizsgálja azt, hogy mik azok a kérdések, amelyek a Varsói
Szerződésben felülviszgálatra szorulnak, és utána január 1-jétől
pedig megkezdődik az intézkedési terv végrehajtása.
- Miniszterelnök úr, tárgyalt Rizskov miniszterelnökkel.
Gazdasági retorziókról szó esett-e a magyar küldöttség bátor
magatartása miatt?
- Ezt így nem fogalmaznám meg, hogy retorzió. Remélem, hogy nem
lehet majd retorzióról beszélni. Az világos, hogy helyes magatartás
megítélésem szerint az minig egyértelmű és határozott magatartás.
Ezt mi kifejtettük Gorbacsov úrnak is, és hogy biztos lehet benne,
hogy amit mi akarunk, mindig meg fogjuk mondani. Ő ezt természetesen
értékelte is. Ennek következtében minekünk arra kell törekedni, hogy
amikor ezt kimondjuk, bejelentettük a kilépési szándékunkat.
Egyidejűleg nekünk arra is gondolni kell, hogy a bécsi
fegyverzetcsökkentési tárgyalásokat nem zavarhatjuk meg
konstrukciójában, nem zavarhatjuk meg a német egységre vonatkozó
tárgyalásokat, a szovjet csapatok Magyarországról történő
kivonulására vonatkozó tárgyalásokat, és mindazokat a kérdéseket,
amik itt felmerülnek. (folyt.)
1990. június 11., hétfő
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Antall nyilatkozata - 3. folyt.
|
Indulás napján kaptam meg Bush elnök úrnak nemcsak a
meghívólevelét az Egyesült Államokba, hanem egy háromoldalas
levelet, amiben beszámolt a Gorbacsovval folytatott kétoldalú
tárgyalásról. Nyilván nem ok nélkül küld egy amerikai elnök egy
magyar miniszterelnöknek és a lengyel miniszterelnöknek - tudomásom
szerint mi ketten biztonsan kaptunk - ilyen levelet, és az a célunk,
hogy a lehető legkedvezőbb eredményeket érjük el.
Rizskovval folytatott tárgyalásainkon felmerült a szovjet
cspatkivonással összefüggésben az ő anyagi igényük az itteni
létesítménynekkel kapcsolatban - ami meghaladja az 50 milliárd
forintot. Ez óriási összeg, amit nekünk az itthagyott objektumokért
kellene fizetni, vagy - felfogásuk szerint - azokért a lakásokért,
amit átadnak.
- Egyéb gazdasági lépésekre lehet számítani?
- Egyébként én nem szeretném azt megfogalmazni hogy milyen
lépéseket kívánnak tenni. Mi mindenesetre arra törekszünk, hogy
válasszuk ketté a gazdasági kapcsolatokban azt ami kereskedelmi,
gazdasági jellegű - beleértve a gépipari termékeink átvételét,
amiben megállapodtunk, és amilyen szállításokat lemondtak. Ugyanúgy
az energiahordozók terén a szállításaikat biztosítani kívánjuk. Itt
merül még fel a dollárelszámolásra való áttérés - ami a magyar
gazdaságra egy év alatt olyan terhet jelentene, amit nem visel el -,
hiszen ez is egymilliárd dollár fölötti összeg lenne.
- Miniszterelnök Úr benyomása alapán ki vette leginkább zokon a
magyar küldöttség fellépését: Rizskov miniszterlenök, Gorbacsov
elnök - vagy esetleg a szovjet katonai vezetés? (folyt.)
1990. június 11., hétfő
|
Vissza »
|
|
- Antall nyilatkozata - 2. folyt.
|
- A magyar fél bátor fellépésének tekinthető-e, hogy a közös
nyilatkozatban szerepel a Varsói Szerződés katonai szervezetének
átalakítása?
- Nem kívánom most önmagunkat minősíteni, bennünket másnak kell
minősíteni. De mi ezt is bejelentettük. Ezzel egyidejűleg
bejelentettük, hogy nem veszünk részt már az őszi hadgyakorlaton.
- Ezt Moszkvában is bejelentették?
- Igen, ezt Moszkvában is bejelentettük, hogy már nem veszünk
részt a varsói paktum hadgyakorlatán, és mi a magyar hadsereg
feletti szuverenitásunkat helyreállítjuk és helyreállítottnak
tekintjük - amit tudomásul vett a szovjet fél.
Természetesen egyidejűleg javasoltuk azt, hogy állítsunk fel egy
olyan kormányközi nagyköveti bizottságot, amelyik az év utolsó
negyedévéig megvizsgálja azt, hogy mik azok a kérdések, amelyek a
Varsói Szerződésben felülvizsgálatra szorulnak, és utána - január
1-jétől - pedig megkezdődik az intézkedési terv végrehajtása.
- Miniszterelnök Úr tárgyalt Rizskov miniszterelnökkel.
Gazdasági retorziókról szó esett-e a magyar küldöttség bátor
magatartása miatt?
- Ezt így nem fogalmaznám meg hogy "retorzió". Remélem, hogy nem
lehet majd retorzióról beszélni. Az világos, hogy helyes magatartás
- megítélésem szerint - az minig egyértelmű és határozott
magatartás. Ezt mi kifejtettük Gorbacsov úrnak is, és hogy biztos
lehet benne, hogy amit mi akarunk, mindig meg fogjuk mondani. Ő ezt
természetesen értékelte is. Ennek következtében minekünk arra kell
törekedni, hogy amikor ezt kimondjuk: bejelentettük a kilépési
szándékunkat -, egyidejűleg nekünk arra is gondolni kell, hogy a
bécsi fegyverzetcsökkentési tárgyalásokat nem zavarhatjuk meg
konstrukciójában, nem zavarhatjuk meg a német egységre vonatkozó
tárgyalásokat, a szovjet csapatok Magyarországról történő
kivonulására vonatkozó tárgyalásokat, és mindazokat a kérdéseket,
amik itt felmerülnek. (folyt.)
1990. június 11., hétfő
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Antall nyilatkozata - 3. folyt.
|
Az indulás napján kaptam meg Bush elnök úrnak nemcsak a
meghívólevelét az Egyesült Államokba, hanem egy háromoldalas
levelet, amiben beszámolt a Gorbacsovval folytatott kétoldalú
tárgyalásról. Nyilván nem ok nélkül küld egy amerikai elnök egy
magyar miniszterelnöknek és a lengyel miniszterelnöknek - tudomásom
szerint mi ketten biztonsan kaptunk - ilyen levelet. És az a célunk,
hogy a lehető legkedvezőbb eredményeket érjük el.
Rizskovval folytatott tárgyalásainkon felmerült - a szovjet
cspatkivonással összefüggésben - az ő anyagi igényük az itteni
létesítménynekkel kapcsolatban, ami meghaladja az 50 milliárd
forintot. Ez óriási összeg, amit nekünk az itthagyott objektumokért
kellene fizetni, vagy a felfogásuk szerint azokért a lakásokért,
amit átadnak.
- Egyéb gazdasági lépésekre lehet számítani?
- Egyébként én nem szeretném azt megfogalmazni hogy milyen
lépéseket kívánnak tenni. Mi mindenesetre arra törekszünk, hogy
válasszuk ketté a gazdasági kapcsolatokban azt, ami kereskedelmi-
gazdasági jellegű, - beleértve a gépipari termékeink átvételét,
amiben megállapodtunk, és amilyen szállításokat lemondtak. Ugyanúgy
az eneergiahordozók terén a szállításaikat biztosítani kívónjuk. Itt
merül még fel a dollárelszámolásra való áttérés, ami a magyar
gazdaságra egy év alatt olyan terhet jelentene, amit nem visel el,
hiszen ez is egymilliárd dollár fölötti összeg lenne.
- Miniszterelnök Úr benyomása alapán ki vette leginkább zokon a
magyar küldöttség fellépését: Rizskov miniszterlenök, Gorbacsov
elnök -, vagy esetleg a szovjet katonai vezetés? (folyt.)
1990. június 11., hétfő
|
Vissza »
|
|
- Antall nyilatkozata - 4. folyt.
|
- Én azt hiszem, hogy gyakorlott politikusoknál nagyon nehéz a
"zokon vételt" megfogalmazni. Egyik sem mutatott zokon vételt.
Tudomásom szerint egyes tábornokok mutattak inkább ilyet, és inkább
a katonák - meg azt hiszem: ez természetes. Egyébként a tárgyalások
jó légkörben folytak, és meg is állapodtunk abban, hogy folytatni
fogjuk. +++
1990. június 11., hétfő
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|