|
|
 |
|
 |
A hét kérdése: mikor veszi fel a diplomáciai kapcsolatokat a
Szovjetunió Dél-Koreával?
|
1990. június 8. péntek (MTI-Panoráma) - Szöulban a
történelem nagy napjaként, Phenjanban pedig a hihetetlen árulás
eseteként értékelték Mihail Gorbacsov szovjet államfő és Ro Te Vu
dél-koreai elnök hételeji találkozóját. A TASZSZ szovjet
hírügynökség jóval visszafogottabb volt a minősítésben: a
valószinűleg sokszorosan egyeztetett és ellenőrzött jelentésében úgy
fogalmazott, hogy Gorbacsovot - az Egyesült Államokban tett
hivatalos látogatása befejeztével - ,,a San Franciscó-i Fermont
szállodában felkereste Ro Te Vu,,, s két fél rövid megbeszélést
folytatott.
Az öröm, a gyász és a kicentizett mértéktartás egyaránt jogos.
Az alapvető világpolitikai változások korában is olyan rendkivül
jelentősnek mondható diplomácia játszma folyik Korea kérdésében,
amely gyökeres változásokhoz vezethet az egész ázsiai térségben.
Dél-Koreának teljes mértékben bevált a számítása az 1988-as
olimpiával. Ráadásul Észak-Korea ,,túltaktikázta,, magát: makacssága
miatt egyetlen sportág rendezését sem kapta meg, így az olimpiai
rekordrészvétel dícsőségét Szöul kizárólag a sajátjának könyvelhette
el.
Az olimpia után Kelet-Európa - akkor még - szocialista államai
egymás után rendezték kapcsolataikat Dél-Koreával. A sort
Magyarország nyitotta meg, de a siker, természetesen, csak akkor
lesz teljes, ha a szovjet nagykövetséget is megnyitják Szöulban.
Grósz Károly, az egykori MSZMP utolsó főtitkára, egy
közelmúltban megjelent nyilatkozatában elmondta: amikor tájékoztatta
Mihail Gorbacsovot a magyar-dél-koreai kapcsolatfelvétel tervéről, a
szovjet vezető egyáltalán nem ellenezte a szocialista országok és
Dél-Korea közeledését, sőt azt is értésre adta, hogy az elismerők
sorát Moszkva fogja zárni.
Ennek időpontját még megjósolni sem nagyon lehet, de a San
Franciscó-i kézfogás igen fontos állomása volt a rendezési
folyamatnak. A világot járó szovjet diplomaták mindenhol
hangsúlyozzák ugyan, hogy Moszkva nem felejti el észak-koreai
szövetségesét, figyelembe veszi Phenjan érdekeit, ám egyben azt is
értésére adják Észak-Koreának, hogy készüljön fel az elkerülhetetlen
szovjet-dél-koreai nyitásra.+++
MTI-Panoráma
1990. június 8., péntek 10:34
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|