|
|
|
|
Országgyűlés - Kedd (5. rész)
|
A Független Kisgazdapárt parlamenti frakciója nevében Torgyán József képviselőcsoport-vezető érvelt a beterjesztett alkotmánymódosítás mellett. Hangsúlyozta, el kell dönteni végre, hogy Magyarország milyen fejlődési utat kíván választani: a parlamentáris demokráciáét avagy a prezidenciális rendszerét? Mivel azonban a parlamentáris demokrácia kiépítése már megkezdődött - ennek szerves része a jelenlegi alkotmánymódosítás - ebbe pedig semmiképpen sem illeszthető be a köztársasági elnök közvetlen, nép általi megválasztása. El kell dönteni: ki az ország első számú vezetője, a miniszterelnök-e, vagy a köztársasági elnök. A kérdéshez mindjárt hozzáfűzte: a Parlament egyszer már döntött arról, hogy a felelős miniszterelnöki rendszert támogatja, tehát ennek megfelelően szükséges módosítani az alkotmányt.
A kétharmados szabály módosításával összefüggésben Torgyán József hangoztatta: ez a változtatás szorosan kapcsolódik az ország kormányozhatóságának kérdéséhez, ily módon pedig a felelős miniszterelnöki rendszerhez. A parlamenti demokráciában - mondotta - két fontos elv működik. Az egyik az, hogy a legfőbb hatalmat a Parlamentnek kell megadni, a másik pedig a kormányozhatóság garantálása. Igaz, miután a kormány rendelkezésére áll a szakembergárda, a végeláthatatlan hivatali apparátus, a Minisztertanács akkor is a Parlament fölé nőhet, ha kevesebb jogosítványa van, mint az Országgyűlésnek. Ez a veszély azonban ezt a Parlamentet - tekintve frakcióit, frakcióvezetőit és vitakészségét - vajmi kevéssé fenyegeti - jelentette ki, ismét derültséget keltve a padsorokban.
Végezetül Torgyán József kitért a nemzetiségi jogok országgyűlési biztosának, mint új intézménynek a kérdésére is, kijelentve: ezt az intézményt csak átmeneti megoldásként tudja pártja elfogadni, azzal a kitétellel, hogy mielőbb megszületik az új választójogi törvény. A további módosítások közül kiemelte a konstruktív bizalmatlansági indítványt, hangoztatva, hogy ebben a formájában kizárja mindenfajta visszaélés lehetőségét.
A kisgazdák frakciójából Oláh Sándor azzal kezdte mondandóját, hogy egyetért a törvényjavaslattal, mint kisebbik rosszal. Ugyanis az erős Parlament elvének érvényesítésekor kénytelenek megalkudni azzal, mint kisebb rosszal, hogy ne a nép válasszon közvetlenül köztársasági elnököt. Ugyanakkor veszélyesnek ítélte az ,,alkotmányba való belecsípkedést,, jogalkotói munkaként aposztrofálni. Véleménye szerint ez az egész rendszer koncepciójának és magának a rendszernek a felborításával járhat. (folyt. köv.)
1990. június 5., kedd 19:10
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|