|
|
 |
|
 |
Az erdőgazdálkodás nem lehet a privatizáció áldozata (2. rész)
|
Így éppenséggel a munkák leállítása lenne jogtalan hatósági
intézkedés - tette hozzá a szakember.
A tulajdonosok igényeinek kielégítésére többféle megoldás
születhet. Ha a Parlament úgy dönt, hogy felül kell vizsgálni az
erdőtulajdonokat - amiről tévesen sokan úgy vélik, hogy efelől a
földtörvény rendelkezik -, akkor a jogos tulajdonosokat ki kell
elégíteni. Szakmai szempontból azonban célszerű az eddig együtt
művelt erdőket továbbra is az eddigi gyakorlat alapján kezelni. Ám
ezt nemcsak szakmai okok indokolják, hanem az is, hogy az erdő
jóléti (turisztikai, vadgazdálkodási, környezetvédelmi) feladatokat
is ellát.
A társadalmi igazságosságot követve az erdőtulajdont igénylők
részéről bizonyos megértésre van szükség. Annak semmi akadálya nem
lehet a jövőben - mondta a továbbiakban a minisztérium illetékese -,
hogy az erdővel magángazdálkodást folytatni akarók erdőbirtokosságot
hozzanak létre egy-egy településen, ám ezt a területnek olyan részén
célszerű megvalósítani, ahol egyaránt megtalálható a különböző korú
faállomány. Így a vágásra érett erdőrészek faanyagából a
tulajdonosok igénye kielégíthető, ugyanakkor a nevelésre, ápolásra
váró erdők művelésének költségei egyformán terhelik őket. Jelenleg
úgy tűnik, hogy csakis az ilyenfajta, osztatlan vagyoni közösségi
forma jelentheti a privatizáció kezdeti lépéseit, a magántulajdon
forma megvalósításának békés útját. A pártok többsége is ezt
szorgalmazza. (MTI)
1990. június 4., hétfő 21:52
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|