|
|
 |
|
 |
- A trianoni békeszerződés évfordulója - 1. folyt.
|
Beszélnünk pont a következményei miatt kell, de a kérdés az,
hogy egy eredeti restaurációs állapot felé törekszünk-e, vagy pedig
más módon kívánjuk ezeket meghaladni. Szerintünk a kelet-európai
rendszerek demokratizálása az elsődleges feltétele annak, hogy e
téren előre juthassunk, másrészt pedig, többeknek is a javaslat,
amelyet az SZDSZ frakciója pár héttel ezelőtt a parlamentbe
beterjesztett és elfogadást is nyert, miszerint a környező
államokkal kétoldalú szerződésekben kellene rendezni kölcsönösen a
hazánk, illetve a határainkon kívül élő nemzeti kisebbségek
helyzetét, jogait - egyéni és kollektív jogait.
- Mit tart tehát az SZDSZ elsődlegesnek? A szomszédokkal való
viszony rendezését, vagy a csatlakozást Európához?
- A balkáni államok nem tudnak Európához csatlakozni. Európához
csatlakozni csak azok az államok tudnak, amelyek elfogadják a
nyugat-európai polgári demokráciák értékrendjét is. Ebben az
értékrendben rendkívül hangsúlyos a különböző kisebbségek jogainak
védelme, és e kollektív jogok biztosítása. Enélkül nem lehet
Európához csatlakozni.
- A magyar parlament mai ülését azzal kezdte, hogy az elnöklő
Szabad György kérésére egyperces néma csenddel emlékezett Trianonra
és Trianon következményeire. Egyesek ezzel nem érettek egyet. Ön is
ülve maradt.
- Igen. A Fidesz frakciója kivonult, én személy szerint ülve
maradtam. Ennek két oka is van. Az egyik az, hogy a parlamenthez
tartozó politikai pártok kiadtak egy közös nyilatkozatot Trianonnal
kapcsolatban, amely egy kiegyensúlyozott tartalmi állásfoglalást
jelentett, szemben egy ilyen demonstratív, mondhatnám fenyegető
jellegű fellépéssel. Elég, ha csak a pár napon belül bekövetkező
csehszlovákiai választásokra gondolok, hogy milyen hatással lehet
egy ilyen demonstratív gesztus az ott élő magyar kisebbségre, milyen
hátrányos helyzetbe hozhatja őket pont a választások előtti napokra
egy ilyen időzített akció. (folyt.)
1990. június 4., hétfő
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|