|
|
|
|
Frakcióvezetők az ügyrendi vitáról (1. rész)
|
1990. június 4., hétfő - Az Országgyűlés hétfői ülésnapján
viharos vitát kavart a megbízott házelnök két beterjesztése,
amelyeket az ellenzéki pártok a Házbizottság megkerülésére
hivatkozva hevesen elleneztek. A téma később a Házbizottság zárt
ülésén is terítékre került. Sikerült-e a meglehetősen parázs vitát
kiváltó ügyre pontot tenni? - erről kérdezte meg az MTI munkatársa
Tölgyessy Pétert, a legnagyobb ellenzéki frakció, az SZDSZ
vezetőjét, illetve Kónya Imrét, a kormányzó többség vezető
pártjának, az MDF-nek a frakcióvezetőjét.
Tölgyessy Péter elmondta, hogy különösebb megállapodás a hétfői rövid megbeszélésen nem született. Ő a szabaddemokrata frakció nevében tiltakozott Szabad György eljárása ellen. Egyrészt azt kifogásolta, hogy a Parlament megbízott elnöke eltért a Házbizottság korábbi állásfoglalásától, amihez joga ugyan volt, indoka viszont - az SZDSZ szerint - nem. Másrészt nyomatékkal kérte Szabad Györgyöt, hogy ne kommentálja az ülést, politikai indítványokat pedig ne a házelnöki székből, hanem képviselőként terjesszen elő. Az elnöki pulpituson csak az ülés levezetésére kell szorítkoznia.
Az ilyen eltéréseket azért is sérelmezik a szabaddemokraták - mondotta Tölgyessy Péter -, mert eleve nagymértékben csorbítják a Parlament munkájának tervezhetőségét, s lehetetlenné teszik a képviselők felkészülését. Emiatt szólalt fel három ellenzéki frakcióvezető is, akik mégis csak az Országgyűlés pártjainak felét képviselik. A későbbiekben súlyos konfliktusok forrásává válhat, ha ügyrendi kérdésekben a szavazógépet működtetik, és nem törődnek az ellenzékkel. A magyar történelemben ilyen konfliktusok miatt - s ez egyáltalán nem fenyegetés - egyszer rálőttek a házelnökre, egyszer pedig összetörték az Országház berendezését - hangoztatta az SZDSZ frakcióvezetője.
Ebből kiindulva úgy vélekedett: az ügyrendi és napirendi kérdésekben az ésszerűséget kell előtérbe helyezni, s tekintettel kell lenni az ellenzéki jogok betartására. Természetesen ezt a problémát az új házszabály megalkotásával szükséges megoldani. Ennek elkészítése azonban felelősségteljes és időigényes feladat, amelynek vélhetően a nyári szünetig nem érnek a végére. (folyt. köv.)
1990. június 4., hétfő 16:49
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Frakcióvezetők az ügyrendi vitáról (2. rész)
|
Kónya Imre, az MDF képviselőcsoportjának vezetője úgy vélekedett, hogy az alkotmánymódosítás napirendre tűzését nem a Házbizottság megkerülésével terjesztette a plénum elé Szabad György. A Házbizottság legutóbbi ülése óta az Országgyűlés megbízott elnöke tudomást szerzett bizonyos javaslatok visszavonásának szándékáról, ezért merült fel benne, hogy célszerűségi okokból felvesse indítványát. Természetesen az alkotmánymódosítás megtárgyalásába csak abban az esetben lehetett volna belekezdeni, ha a többi napirend megvitatása délelőtt befejeződik.
A Trianonnal kapcsolatos előterjesztést valóban nem hagyta jóvá előzőleg a Házbizottság - mondotta Kónya Imre -, de az elnöki döntés nem feltétlenül jelenti a bizottság degradálását, hiszen a házelnöknek joga van ilyen esetekben önállóan is eljárni. Az történt ugyanis, hogy az egyik képviselő a Házbizottság elé akarta terjeszteni a szóban forgó javaslatot, de ő mint frakcióvezető - mivel nem értett egyet az indítvánnyal - előzőleg meg akarta beszélni a kérdést a javaslattevővel. Ugyanakkor az indítvány Szabad Györgyhöz is eljutott, s ő saját hatáskörben úgy ítélte meg, hogy célszerű előterjeszteni azt.
A hétfő délelőtti ügyrendi vita valóban ráirányította a figyelmet a Házbizottság döntéseinek és a házelnök jogkörének összehangolatlanságára. A Házbizottság és a házelnök hatáskörének viszonya nincs szabályozva az ügyrendben. A vita legfőbb tanulsága - szögezte le Kónya Imre -, hogy szükség lenne olyan szabályozásra, amely pontosan meghatározza a Házbizottság jogkörét, s ezt egyértelműen elhatárolja a házelnöki jogkörtől. (MTI)
1990. június 4., hétfő 17:04
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|