|
|
|
|
Kinek az érdeke tönkretenni a mezőgazdaságot? - A MOSZ
Állásfoglalása (1. rész)
(OS)
|
1990. június 1., péntek - A Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének (MOSZ) Elnöksége 1990. június 1-jei ülésén az Országgyűlés törvényalkotási munkáját is befolyásoló szándékkal tárgyalta meg a földtulajdon rendezésére, a rehabilitációra, valamint az új szövetkezeti törvényre vonatkozó elképzeléseket. Az agrártarmelés döntő részét adó szövetkezetek gazdasági érdekképviseleti szervezete egyetért a koalíciós kormány alapvető céljaival, a piacgazdaságot a magántulajdonra alapító programjával. Ugyanakkor aggodalmát fejezi ki a program megalapozatlan agrár- és szövetkezetpolitikai megállapításaival kapcsolatban, különösen az 1947-es földtulajdon viszonyok visszaállításával szemben. A józan észt, ugyanis nem lehet egyetlen politikai erő, a kisgazdapárt választási propagandája és felelőtlen igérgetései alá rendelni. Még veszélyesebb a nemzetközileg is elismert élelmiszerellátással játszadozni, s eközben százezrek munkahelyét és a nyugdíjasok helyzetét kockáztatni.
Az elnökség visszautasítja az Országgyűlés ülésszakán több képviselő által is megfogalmazott durva általánosításokat, a téves helyzetértékelést, a szövetkezetek önkormányzatát megkérdőjelező megállapításokat. A megszokott "zöldbárózás" mellett legújabban már az egyszerű brigádvezetőket is a bűnös réteghez sorolja néhány képviselő.
A jelenlegi mezőgazdasági termelők és a volt földtulajdonosok mesterkélt szembeállítása a társadalmi feszültséget élező, a rendszerváltozás békés átmenetét veszélyeztető irányzat, amely nagy felháborodást keltett a tsz-tagság széles köreiben. A tulajdonosi rendelkezési jogok felfüggesztése - amelyről e napokban dönt a Parlament - a szövetkezetek tagságával szembeni bizalmatlanságot fejezi ki.
A törvényes tulajdontól való megfosztás a mai szövetkezeti parasztság elleni diszkriminatív lépés. Célja nem lehet más, mint a magántulajdonra alapozott szövetkezeti szerveződés megakadályozása. Eredménye pedig az lehet, hogy a szövetkezeti tagok nem jelenhetnek meg a piacgazdaság egyenrangú szereplőjeként, s emellett mind a belföldi, mind a külf0ldi tőkét elriasztják a mezőgazdaságtól. (folyt. köv.)
1990. június 1., péntek 17:49
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|