Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1989 › február 16.
1989  1990
1989. január
HKSzeCsPSzoV
2627282930311
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
303112345
1989. február
HKSzeCsPSzoV
303112345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272812345
6789101112
1989. március
HKSzeCsPSzoV
272812345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272829303112
3456789
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
SZER:

Kutrucz Gizella (Világhíradó)

"Engedjétek beszélni Kutruczot - mondja Ember Judit - 1985-ben egy nap alatt felvett és még mindig betiltott videokazettán terjedő filmjének címe. A címszereplő azóta is beszél. Mostanában nem a háborús bűnösök sorsa, hanem a jelenlegi hatalom eredete, működésmódja érdekli igazán. Hiába dolgozott évtizedekig a KB apparátusában az úgynevezett agit.-prop.-osztályon, sok mindenre csak utólag, nyugdíjazása után jött rá. Az utóbbi években a koncepciós perek előkészítéséről és fontos lefolyásáról gyűjtött dokumentumokat és interjúkat. Ezek alapján arra a következtetésre jutott, hogy a leghíresebb ügy, a Rajk-per rendezői között Rákosi és Farkas Mihály után rögtön Kádár János következik a bűnösök sorában, megelőzve még Gerő Ernőt is. Például Farkas és Kádár közösen adta ki az utasítást abban a bizonyos sváb villában, hogy Rajkot meg kell kínozni, miután nem sikerült rábeszélniük az együttműködésre. Kádár felelősségét mindmáig elmosták."

Országgyűlés - szerdai ülésnap (3. rész)


Az elfogadott napirendnek megfelelően a felszámolási eljárásról
szóló törvényerejű rendelet kiegészítését indítványozó
törvényjavaslat tárgyalásával foglalkozott az Országgyűlés. Szabó
Iván (MDF), a Gazdasági, a Költségvetési, Adó- és Pénzügyi, valamint
az Alkotmányügyi, Törvényelőkészítő és Igazságügyi bizottságok
együttes álláspontját tolmácsolva kifejtette: a kérdéses
törvényerejű rendeletet ez év tavaszán az Országgyűlés már
módosította, mégpedig úgy, hogy új helyzetet teremtett két
területen. Ennek értelmében fizetésképtelennek tekinthető az a
gazdálkodási szervezet, amely fizetéseit beszüntette. A másik érdemi
módosítás szerint a fizetésképtelenné vált szervezetek kötelesek
önmaguk ellen csődöt bejelenteni, és ezért a gazdálkodó szervezet
vezetője saját vagyoni felelősséggel is tartozik. A bizottsági
előadó szerint 2-3 ezerre tehető a pillanatnyilag fizetésképtelen
gazdálkodó szervezetek száma, az így mutatkozó kintlevőség értéke
meghaladja a 200 milliárd forintot. Ugyanakkor azonban a vállalatok
többségénél kétarcúság tapasztalható, azaz egyazon vállalat
egyidejűleg adós is és hitelező is. Az előadó megállapította azt is,
hogy mindössze 30-40-re tehető azoknak a nagyvállalatoknak a száma,
amelyek ténylegesen a csőd szélén állnak. A szakemberek azt tekintik
indokoltnak, hogy elsősorban ezek a nagy monopóliumok omoljanak
össze, s ne következzen be a gazdasági életet megbénító, egyfajta
dominó-elv, amelynek során kis- és középvállalatok százai, ezrei
kezdeményeznek önmaguk ellen csődeljárást. Az előadó hangsúlyozta,
ez a módosítás nemhogy lazítaná, hanem inkább szigorítja a
csődtörvényben kívánatosnak tartott pénzügyi fegyelmet, ugyanis
gazdasági módszerekkel irányítja a figyelmet a pénzügyi és
gazdálkodási bajok eredetére. Végül utalt arra: ez a kiegészítő
törvényjavaslat összhangban áll hosszú távú gazdaságpolitikai
céljainkkal, eszköze annak, hogy felszámolásra csak azok a
nagyvállalatok kerüljenek, amelyek valóban csődbe jutottak. A
törvény módosítása segítséget nyújt ahhoz, hogy a kis- és
középvállalatok lehetőséget találjanak az életben maradásra.

    A törvényjavaslathoz senki nem nyújtott be módosító indítványt,
így az elnök javaslatára a képviselők elfogadták, hogy együttesen
folytassák le az általános és részletes vitát. Polémiára végül is
nem került sor, hiszen egyedül Palotás János (MDF) fejtette ki
véleményét, s messzemenően támogatta a javaslatot. Ugyanakkor
hozzátette: senki se feledkezzen meg arról, hogy ez csak egy
átmeneti intézkedés, ezzel még nem lehet lezártnak tekinteni a sok
területen feszültséget okozó problémakört. (folyt.köv.)



1990. május 30., szerda 14:34


Vissza » Folytatásokkal » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal


SZER hallgató telefonüzenete:

"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB10BUD