|
|
|
|
- A román-magyar kapcsolatok - 1. folyt.
|
Ez a közép azonban mégsem közép. Iliescu elnököt és követőit erős szálak fűzik a Vatra Romaneascához. A liberálisokhoz, ha van is kapcsolatuk, kötődésük nincs. Mindezt azért érdemes végiggondolni, hogy belássuk: meglehetősen nagy a távolság Magyarország és Románia között. Románia - mint mondtam - egy túlsúlyos hatalom alatt marad, míg Magyarország legalább kétpólusú ország, az is volt az elmúlt száz évben. Kettős arcú. A liberalizmus majdnem olyan erős, mint a konzervatívizmus.
Mármost hogyan fogja ez a két ország megérteni azután, hogy sem ellentéteiket, sem ellentéteik elkenését, elhallgatását nem kenhetik most már pusztán a kommunista rezsimekre? A szocialista internacionalizmus széthullása ugyan kedvező lehetőség a valódi érdekek egyeztetésére és megbeszélésére, ám egyben szomorúan tárja fel, hogy itt nem 40 évről, nem Ceausescu rendszeréről van szó, és nem is Kádár János kollaboráns hallgatásáról, amelyet az erdélyi magyarok ügyében mindig is tanúsítottunk. Trianonról van szó, sőt a Trianon előtti időkről és mindenről, ami a most a Kelet-Európában feltámadt nemzeti mámorokban megtestesült. Trianon ezekben a napokban lesz 70 éves és sajnos az öregúr túlságosan is jó állapotban van, mondhatnám virgonc, beszél, hadonászik és szónokol.
A Szent Korona Társaság lapja legutóbbi számában már el is indítja a visszaemlékezések sorát. De máshol is olvasni olyan félmondatokat, amelyek azt kérdőjelezik meg: fenn kell-e tartani a mesterséges határokat a térségben, amelyben - például Moldáviára - már Ceausescu életében is alig burkoltan bejelentették a román igényt. És ha bejelentették, nem következnek-e ebből logikusan magyar igények is? (folyt.)
1990. május 24., csütörtök
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|