|
|
 |
|
 |
Kormányalakító parlamenti ülés (26. rész)
|
Rövid és közép távon az ország nemzetközi pozicióinak,
megitélésének, erőforrásszerzési lehetőségeinek javítása
elengedhetetlenné teszi az import színvonalát jelentősen meghaladó
áru- és szolgáltatáskivitelt a dollárelszámolású forgalomban. A
gyorsított korszerűsödés, az exportorientáció és a privatizáció
stratégiai követelménye a külföldiek magyarországi
tőkebefektetéseinek serkentése.
Mind a lakosság jövőbe vetett bizalmának erősítése mind a
demokratizálódási folyamat felgyorsítása sürgeti a nyugat-európai
integrációkhoz fűződő kapcsolataink elmélyítését. Az Európai
Közösséggel törekszünk a már említett társulási szerződésre, amely
eddigi együttműködésünk hajtóerőit szilárdabb alapokra helyezi,
figyelembe veszi az együttműködő országok eltérő fejlettségét,
bekapcsolja a magyar gazdaságot a regionális kutatási, fejlesztési
programokba, erőforrásáramlásokba, politikai párbeszédbe, és nyitva
tartja a későbbi teljes jogú csatlakozási lehetőségét.
Ebből a szempontból fogadjuk örömmel az Európai Közösség dublini
csúcsértekezletének üzenetét az új típusú társulás lehetőségeiről,
amelyekről most, az elmúlt napokban annyiszor szóltunk mi, magyarok.
Intézményes alapokra kívánjuk helyezni a magyar-EFTA, tehát a szabad
kereskedelmi országokkal való kapcsolatokat, serkentjük az ország
felzárkózását általában az európai gazdasági térséghez. Az európai
együttműködés kibontakozásának szakaszossága, övezeti sajátosságai
hívják fel a figyelmet az országcsoportok közötti együttműködés
hajtóerőinek kibontakoztatására, például az Alpok-Adria térségen
belüli munkamegosztás elmélyítésére, amelynek találkozóira éppen
ezekben a napokban és hetekben került sor.
Az európai együttműködési rendszer része az átalakuló KGST,
illetve a közép-kelet-európai országok közötti szoros gazdasági
kapcsolat. Magyarország fejlődésében különösen nagy fontosságú a
Szovjetunióhoz fűződő viszony.
Új alapokra helyezett, a nemzetközi kereskedelem szabályaihoz,
feltételeihez illeszkedő, a szomszédos országok közötti határok
lebontásához vezető regionális együttműködés megítélésünk szerint
értékes hozzájárulást jelentene Európa gazdasági és politikai
biztonságának, nemzetközi szerepének erősítéséhez.
A kormány olyan hadsereget örököl, amelynek átszervezése
megkezdődött, de még mindig magán viseli azokat a torzító jegyyeket,
amelyeket a kialakult elkötelezettségünk kényszerített reánk.
(folyt.köv.)
1990. május 22., kedd 19:16
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|