|
|
|
|
Az Országgyűlés Gazdasági Bizottságának ülése -
miniszterjelöltek meghallgatása (1. rész)
|
1990. május 22., kedd - Folytatódott kedden az Országgyűlés
Gazdasági Bizottságának ülése, a képviselők Bod Péter Ákos ipari
kereskedelmi miniszterjelöltet hallgatták meg elsőként.
Bod Péter Ákos - aki közgazdász és többek között a Szovjetunióban, Hollandiában, Dániában és az Egyesült Államokban is dolgozott rövid ideig - elmondotta: a jelenleginél mindenképpen kisebb szervezetre van szükség az összevont minisztérium működtetéséhez, még akkor is, ha ez a tárca egyaránt foglalkozik iparral és belkereskedelemmel. Mint miniszternek, feladata lesz, hogy új energiakoncepciót dolgozzon ki, elősegítse Magyarországnak a nyugat-európai energiarendszerekhez való csatlakozását. A feldolgozóiparban elsősorban a privatizáció révén gyorsítható fel a struktúraváltás és hasonlóképpen nagy lehetőségeket szánnak a magántulajdonnak a belkereskedelemben is.
A képviselők arról faggatták a miniszterjelöltet: hogyan akarja a nagyvállalatok lobbizását megszüntetni, a fizetésképtelenné vált cégeket felszámolni. Bod Péter Ákos szerint a privatizáció elősegítése érdekében mielőbb társaságokká kell alakítani a nagyvállalatokat is, kivéve azokat, amelyek alapvető közellátási tevékenységet végeznek. A társaságokban az igazgatótanács váltja fel a vállalati tanácsok tevékenységét, s így ezek a szervezetek nem tudják tovább akadályozni a szervezeti átalakulásokat. Ugyanakkor szükséges az is, hogy a jelenlegi likviditási válságot - amely az ipar egy jelentős részét megbénítja - rövid időn belül megoldják. Sorba kell venni azt a néhány vállalatot, amely a legkedvezőtlenebb helyzetben van, s esetükben elkerülhetetlen a csődeljárás szigorú lefolytatása. Elképzelhető, ha néhány ilyen ügyet rendezni tudnak, ez fontos üzenet lesz a többi cég számára, s hozzájárul a fizetési fegyelem számottevő javulásához. Az érintett néhány nagyvállalat felszámolása nem okozhat problémát, mivel termelőeszközeik - ha részben elavultak is - értékesíthetők, a kisvállalkozók azokat hajlandók megvásárolni.
Arra a kérdésre, miként vélekedik a konvertibilis elszámolásra való áttérésről a kelet-európai országokkal folytatott kereskedelemben, Bod Péter Ákos kifejtette: mindenképpen óvatosan kell eljárni. Nem lehet húzni, főleg évekig elhalasztani ezt a folyamatot, ám olyan megoldásra van szükség, amely számottevően csökkentheti a kezdeti veszteségeket. (folyt. köv.)
1990. május 22., kedd 12:31
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|