|
|
|
|
Konzultáció az ágazati kollektivszerződésekről - A
szakszervezetek már tarifális bértárgyalásokra készülnek
|
1990. május 18., péntek - A jövőben kötendő ágazati
kollektívszerződések tartalmi kérdéseiről rendeztek konzultációt
pénteken Budapesten, a MSZOSZ székházában a szakszervezeti szövetség
tagszervezetei. A szakszervezetek már csaknem két éve dolgoznak az
ágazati keretszerződések kialakításán, s ezt a munkát most
meggyorsítják, mert a piacgazdaság felé haladva a központi
szabályozás helyett egyre inkább a középszintű alkufolyamatokban
dőlnek majd el a munkavállalók élet- és munkakörülményeit érintő
alapvető kérdések. A tapasztalatcserén a Munkástanácsok Országos
Szövetsége is képviseltette magát.
A konzultáción többek között öt nagy szakszervezet - a bányászok, az építők, a nyomdászok, a vasasok és a vegyészek - képviselői számoltak be eddigi tapasztalataikról. Egyesek szerint a legnehezebb kérdés még mindig az, hogy valódi tulajdonosok hiányában kivel is tárgyalhatnának érdemben, a munkáltatók mely szervezetet ismerik el arra jogosultnak, hogy az a nevükben megállapodásokat kössön. Mások úgy vélekedtek, hogy a gazdasági kamara szakmai tagozataiban, mint az ágazati szakszervezetek ma még egyetlen lehetséges partnereiben, csökken a korábban tanusított ellenérzés a keretjellegű ágazati kollektívszerződések rendszerével szemben, több szakmai szövetség felismerte, hogy saját érdeke rendezett viszonyokat teremteni vállalatain belűl.
Az eddig kialakított keretszerződés-tervezetek középpontjában általában a foglalkoztatás, a bérezés és a vállalati szociálpolitika kérdései állnak egy-egy iparágra vetítve. A megállapodásra váró elképzelések között szerepel több ágazatban a kötelező végkielégítés bevezetése, egyes szakszervezetek pedig arról is tárgyalni kívánnak, hogy a vállalatok maguk gondoskodjanak még az elbocsátások előtt dolgozóik átképzéséről. Több ágazati szakszervezet képviselője beszámolt arról, hogy megtették már az előkészületeket a tarifális bértárgyalásokra, meghatározták az ágazatukra jellemző egyes szakmák minimális bértételeit. A gumiiparban már ennél is tovább jutottak, a tarifális tárgyalások alapján sikerült megszüntetniük az egyes gyárak közötti bérezési különbségeket. (MTI)
1990. május 18., péntek 16:06
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|