|
|
|
|
Miért hagyta el Kincses Előd Romániát?
|
--------------------------------------
London, 1990. május 14. (BBC, Panoráma) - Telefonon beszéltem a jelenleg Nyugat-Németországban tartózkodó Kincses Előd marosvásárhelyi ügyvéddel és magyar politikussal, aki a decemberi forradalom előtt Tőkés Lászlót képviselte a temesvári kilakoltatási perben, utána pedig márciusig a Megyei Nemzeti Megmentési Front alelnöke volt. Március 19-ikén erőszakkal lemondásra kényszerítették, amikor pedig a lemondást később visszavonta, végképp leváltották tisztéről. Március vége óta külföldön van.
Megkérdeztem tőle, hogy miért hagyta el Romániát.
- Két okból. Először is a katonaság megtagadta március 23-ikán este, hogy őrizetet biztosítson számomra, mert azokban a nehéz napokban nem járhattam az utcán Marosvásárhelyen. A vatrás vezetők egyébként bent laktak a kaszárnyában.
A másik ok pedig, hogy a Vatra Romaneasca legagresszívabb szervezetei már akkor nyíltan kezdték követelni, hogy a vásárhelyi pogromok szervezőit állítsák bíróság elé. Én azonnal arra gondoltam, hogy semmi esetre sem saját magukra gondolnak, hanem egy magyar vezetőre. Sejtésem beigazolódott, valóban koncepciós pert akarnak ellenem indítani. Meg is idéztek már a Maros megyei ügyészségre, ami azt jelenti, hogy minimum 5 év a büntetési tétel, mert másként nem a megyei ügyészség a kompetens. Tehát nem azt nyomozzák, hogy ki idézte elő a pogromokat, hanem annak a nyakába akarják varrni a büntetőjogi felelősséget, aki mindent megtett azért, hogy ne következzen be ez a tragédia.
Marosvásárhelyen a Vatra Romaneasca tagja szinte minden rendőr és ügyész. És ezek az egyének vezetik a nyomozást a márciusi eseményekkel kapcsolatban. Ez a magyarázata annak, hogy a magyarokat és a cigányokat tartóztatják le, súlyosan bántalmazzák és ítélik el. (folyt.)
1990. május 14., hétfő
|
Vissza »
|
|
- Interjú Kincses Előddel - 1. folyt.
|
- Igen, sajnos. Sem az ügyészség, sem a rendőrség személyi állományában nem következett be változás, ugyanazok a régi Ceausescu-féle terrort fenntartó egyének vesznek részt ezekben az atrocitásokban. Éppen ezért az RMDSZ megyei vezetése Sütő András aláírásával követelte Románia főügyészétől azt, hogy vegye ki a nyomozást a marosvásárhelyi nyomozók kezéből, s bukaresti és temesvári kádereket bízzon meg az ügy pártatlan kivizsgálásával.
- Néhány nap múlva választást kellene tartani Romániában, és az ellenzék igyekszik rávenni a kormányt a választás elhalasztására. Két kérdést teszek fel: a magyarság szempontjából mi volna előnyösebb, ha megtartanák a választásokat május 20-ikán vagy sem, és - ebből adódik természetesen a másik kérdés -, hogy a román pártok és politikai erők közül melyiket tartja a magyarság saját magára vonatkozóan a legkedvezőbbnek.
- Nagyon nehéz egyértelműen igennel vagy nemmel válaszolni. Tudniillik ha elhalasztják a választásokat, az mindenképpen azt jelenti, hogy a Nemzeti Megmentési Front esélyei romlanak, s akkor a történelmi pártok és az újabb politikai erők sikere várható egy későbbi időpontban. A magyarság szempontjából ez a halasztás azt is jelentené sajnos, hogy tovább tartana a hatalmi űr. És ebben az állapotban természetesen újabb atrocitásokra, újabb kilengésekre sokkal könnyebben sor kerülhet, mint hogyha már van egy legitim és aránylag szilárd hatalmi struktúra.
Ami a különböző pártok és a magyarság viszonyát illeti, véleményem szerint a Nemzeti Megmentési Front számunka a lehető legrosszabb megoldás, mivel a régi struktúrát őrzi. Éppen ezért képes volt a Vatra Romaneascával is nagyon szoros kapcsolatokat kiépíteni. (folyt.)
1990. május 14., hétfő
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Kincses Előd int. - 2. folyt.
|
A Vatra Romaneasca a régi struktúrának az őrzője. Nyíltan hirdeti azt, hogy a Securitatét vissza kell állítani. El is érte: a marosvásárhelyi események után két nappal visszaállították a Securitatét. Ez is az egyik magyarázata annak, amiért a kormány nem lépett közbe. Hagyta, hogy mindez bekövetkezzen Marosvásárhelyen, mert így akkor mintegy indoka volt arra: ezt a gyűlölt intézményt miért állítja vissza.
A többi pártnak - a történelmi pártokra gondolok - szintén nem kielégítő a nemzetiségi politikája. De ők legalább a régi struktúrát le akarják bontani. S ha a régi struktúra megszűnik, akkor természetesen elindul egy olyan demokratizálódási folyamat, amibe lassan-lassan mégis csak kialakulhatnak azok a struktúrák, amelyek lehetővé teszik azt, hogy a nemzetiségek tényleg egyenjogú állampolgárként éljenek, és végre-valahára otthon legyenek a hazájukban. +++
1990. május 14., hétfő
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|