|
|
|
|
Országgyűlés - Plenáris ülés (1. rész)
|
1990. május 15., kedd - Szabad György megbízott házelnök
vezetésével, 337 képviselő jelenlétében, néhány perccel 10 óra után
kezdte meg munkáját az Országgyűlés május 15-i plenáris ülése. A
plénum elsőként Haraszti Miklós (SZDSZ), a budapesti 11.
választókerület, valamint Bilecz Endre, a SZDSZ Nógrád megyei
listáján megválasztott képviselő mandátumát igazolta.
Szabad György ezt követően ismertette a benyújtott törvényjavaslatokat és egyéb indítványokat, amelyek napirendre kerüléséről témakörönként többször is szavazva határoztak. A tárgysorozat megállapításának procedúrája azért is hosszadalmassá vált, vett igénybe egy teljes órát, mert a sürgősségi kérelmek értelmezése, jogosságának eldöntése nem egyszer késztette szólásra a képviselőket, a levezető elnököt.
Az Alkotmányügyi, Törvényelőkészítő és Igazságügyi Bizottság sürgős tárgyalást kért az állampolgárságtól megfosztó határozatok hatályon kívül helyezéséről szóló törvény módosításával foglalkozó törvényjavaslatról, illetve az államtitkárok jogállásának és felelősségének átmeneti szabályzásáról szóló törvényjavaslatról. A képviselők nagy többsége egyetértett az indítványok napirendre tűzésével. Támogatták a tanácsok megbizatásának meghosszabbításáról szóló törvényjavaslat napirendre kerülését, ám az a soron következő, a május 22-én kezdődő ülésszak egyik témája lesz. Az elnök itt hívta fel a figyelmet arra, hogy a házbizottság hétfői ülésén úgy foglalt állást: elsősorban a kormány megalakításával összefüggő törvényjavaslatok esetében indokolt a sürgős tárgyalás. Más esetekben a sürgősség kimondása komoly megfontolást igényel. A házbizottság lényegesnek tartja ugyanis, hogy a törvényjavaslatok alapos bizottsági előkészítés után kerüljenek a plenáris ülés elé.
A plénum ezután a képviselői önálló indítványok napirendre tűzéséről döntött. Szabad György emlékeztette a honatyákat, hogy az elmúlt ülésen Vásárhelyi Miklós (SZDSZ) önálló indítványt nyújtott be a Magyar Köztársaság és a Varsói Szerződés viszonyának rendezésére. A Honvédelmi Bizottság a napirendre tűzés kérdésében nem foglalt állást, a Külügyi viszont támogatta a javaslat felvételét a napirendre, a sürgős tárgyalással azonban nem ért egyet. Vásárhelyi Miklós távollétében Demszky Gábor (SZDSZ) ismételten a sürgősség fontosságáról igyekezett meggyőzni a képviselőket azzal, hogy a Szabad Demokraták álláspontja szerint e határozatnak a rendszerváltás pillatanában kell megszületnie. (folyt.köv.)
1990. május 15., kedd 12:53
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - Plenáris ülés (2. rész)
|
A plénum az indítványt végül is napirendjére tűzte, a sürgősségi kérelmet azonban 232 ellenszavazattal, 106 igennel szemben elvetette. A képviselők egyetértettek viszont azzal, hogy Tamás Gáspár Miklós (SZDSZ) indítványát a szomszédos országokban élő magyar kisebbség jogainak védelme érdekében sürgősséggel tárgyalják. A tervezetet a Külügyi Bizottság valamelyest átdolgozta. A képviselők ugyancsak támogatták Fodor Tamás (SZDSZ) indítványát, amely a lapeladási ügyletek kivizsgálását szorgalmazza. A keddi ülésnapon ily módon várhatóan döntenek az Axel Springer konszern magyarországi lapvásárlásait vizsgáló bizottság megalakításáról is.
Szabad György ezután további képviselői önálló indítványokat terjesztett elő. Deme Zoltán (F) a Nemzeti Gyermek és Ifjúsági Alapítványról szóló minisztertanácsi rendelet hatályon kívül helyezését kezdeményezi. Zsíros Géza (FKgP) a szervezett termőföld-eladásokat kifogásolja. Sürgősségi tárgyalást kér arra vonatkozóan, hogy a gazdálkodó szervezetek, a termelőszövetkezetek, állami gazdaságok a földeket ne árusíthassák ki, a vagyont ne oszthassák fel. Az elnök indítványozta, hogy e kérdések napirendre tűzéséről a következő ülésen döntsön a plénum.
Az elnök bejelentette, hogy több képviselő kérdést kíván feltenni a keddi ülésnapon. Varga Zoltán (MDF) a miniszterelnöktől a volt állami vezetők gépkocsihasználata és egyéb kedvezményei tárgyában kíván tudakozódni. Takács Péter (MDF) Medgyessy Péterhez, az ügyvezető kormány miniszterelnök-helyetteséhez nyújtott be kérdést, a Nagykálló körzetében épülő tranzitrepülőtér ügyében. Kelemen József (MDF) az önvédelmi fegyverek birtoklása tárgyában kíván kérdést intézni Gál Zoltán belügyi államtitkárhoz. Rott Nándor (KDNP) az Állami Számvevőszék elnökétől és a legfőbb ügyésztől azt óhajtja megtudni, hogy milyen lépéseket kívánnak tenni az állami, vállalati és szövetkezeti vagyon megóvása érdekében.
A képviselők döntenek bizottsági tagok választásáról, s várhatóan megalakítják az IPU magyar tagozatát. (folyt. köv.)
1990. május 15., kedd 12:56
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - Plenáris ülés (3. rész)
|
Ezt követően rendkívüli ügyben, napirend előtti felszólalásra kért lehetőséget Dr. Ómolnár Miklós (FKgP). Megosztotta képviselőtársaival az utóbbi hetekben a minisztériumokban újságíróként szerzett tapasztalatát, amely szerint dokumentumokkal alátámasztható hatalomátmentés folyik vezető minisztériumi tisztségviselők közreműködésével. Véleménye szerint kft.-kbe, részvénytársaságokba mentik az állami vagyont, amelynek következtében az új minisztereket kiürült kassza fogadja több helyen. Számos főhatóságnál szétosztották az egész évre szóló kereteket, látszattevékenységeket, indokolatlan külföldi utakat finanszírozva. A minisztériumok jelentős részében jogszabálymódosítási láz tört ki - jelentette ki a képviselő, s példaként említette a MÉM-et, ahol tíz nap alatt 19 miniszteri rendeletet módosítottak - vélhetően az átmentést segítve. Tapasztalat az is, hogy egyes minisztériumi tevékenységeket részvénytársaságok keretébe játszották át - nem egy esetben veszteség árán is. Hozzátette azonban, hogy a köztisztségviselők jelentős részének semmi köze az üzelmekhez, s segítségükkel el lehetne kerülni, hogy az új kormányzat működésének kezdetén lehetetlen helyzetbe kerüljön. Ezért javasolta parlamenti vizsgáló bizottság felállítását, amely független szakértők segítségével feltárná a minisztériumokban történteket. Ugyanakkor e bizottság védelmében a tisztségviselők is bátrabban rendelkezésre bocsátanák az ügyre vonatkozó dokumentumokat. Indítványozta, hogy a megalakuló bizottság vizsgálja át az október 23-ától az új kormány hivatalba lépéséig terjedő időszakot, különös tekintettel a választások kiírása utáni intézkedéseket.
Az elhangzottakra Szabó Ferenc MÉM államtitkár röviden reagálva kijelentette: az általános vád nem igaz. Egyébként a Kisgazdapárt - az MDF-fel ellentétben - nem élt azzal a minisztérium által felkínált lehetőséggel, hogy folyamatosan kísérje figyelemmel a MÉM tevékenységét. Szabad György úgy ítélte meg, hogy mivel Ómolnár Miklós javaslata nem felel meg a formális önálló képviselői indítvány alaki követelményeinek, azt a házbizottsághoz továbbítja sürgős vizsgálatra. (folyt.köv.)
1990. május 15., kedd 12:58
|
Vissza »
|
|
Országgyűlés - Plenáris ülés (4. rész)
|
Első napirendi pontként a képviselők bizottsági helyek betöltéséről döntöttek: megválasztották Haraszti Miklóst a Kulturális, Oktatási, Tudományos, Sport-, Televízió- és Sajtóbizottság tagjává. Ezzel mindössze egyetlen bizottsági hely maradt üresen, mégpedig a Költségvetési, Adó- és Pénzügyi Bizottságban, ahová a Magyar Demokrata Fórum jelölheti majd egy képviselőjét. (folyt.köv.)
1990. május 15., kedd 12:59
|
Vissza »
|
|
Országgyűlés - Plenáris ülés (5. rész)
|
Vörös Vince alelnök - átvéve az ülés soros elnöki teendőit - bejelentette: a Honvédelmi Bizottság kerésére tájékoztatja a képviselőket, hogy Vásárhelyi Miklós indítványával kapcsolatosan nem derült ki világosan: a bizottság - a Külügyi Bizottsághoz hasonlóan - a napirendre tűzést támogatta, de a sürgős tárgyalással nem értett egyet.
Az újabb napirend tárgyalása előtt Németh Miklós kért szót. Emlékeztetett arra, hogy a szünet előtt az ügyvezető kormányt, annak egyes minisztériumait és tisztségviselőit súlyos vádakkal illette Ómolnár Miklós. Kérte a kisgazdapárti képviselőt: a konkrét ügyek megjelölésével adja át a szóban forgó dokumentumokat, hogy mielőbb megindíthassa a vizsgálatot. Hozzátette: a konkrétumok nélküli, csupán az általánosság szintjén mozgó vádakat sem elfogadni, sem visszautasítani nem tudja.
Ugyancsak napirend előtt jelentkezett Király Zoltán (MDF), az újságírók védelmében kérve szót. Felhívta a figyelmet arra, hogy a külföldi tudósítókat ,,kitessékelték,, a sajtópáholyból, s a hazai újságírók is meglehetősen mostoha munkafeltételek közepette dolgoznak a Parlamentben. E helyzetet - mint hangsúlyozta - minél előbb rendezni kell az Országgyűlésről szóló tisztességes és korrekt tájékoztatás érdekében.
A testület ezt követően rátért a magyar állampolgárságtól megfosztó határozatok hatályon kívül helyezéséről szóló 1990. évi XXVII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat megtárgyalására. A napirendet az Alkotmányügyi, Törvényelőkészítő és Igazságügyi Bizottság képviseletében dr. Salamon László (MDF) terjesztette elő. A bizottsági előadó utalt arra, hogy a korábbi Országgyűlés a törvény megalkotásával a történelem régi tartozását törlesztette a haza méltatlanul megtagadott fiaival szemben. Ez azonban nem tekinthető tökéletes megoldásnak, mert a törvény csak az élő állampolgárok tekintetében rendelkezett: külön kérelemhez kötötte az állampolgárság visszaszerzését. Az elhunytak esetére nem tartalmazott egyértelmű rendelkezést. Ezt a hiányt pótolja a mostani törvényjavaslat. Hozzáfűzte: politikailag és jogilag is jelzi a kérdés indokoltságát, hogy a szakbizottság a javaslatot egyhangúlag terjeszti a Ház elé. Mivel a törvényjavaslathoz módosító indítvány nem érkezett, s vita felszólaló híján nem alakult ki, Vörös Vince szavazást rendelt el. Ennek eredményeként a képviselők 339 igen, 1 ellenszavazattal elfogadták y törvényjavaslatot. Az elfogadott módosítás értelmében a törvény rögzíti, hogy az elhunyt személyek esetében hatálytalannak kell tekinteni a jogfosztó intézkedést, tehát magyar állampolgárságukat nem veszítették el. (folyt.köv.)
1990. május 15., kedd 15:34
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - Plenáris ülés (6. rész)
|
Két órán át tartó, olykor nem is konkrétan a törvényjavaslathoz kapcsolódó vita jellemezte, 25 vélt vagy valós vádakat, védekezéseket, ironikus megjegyzéseket és viszontválaszokat tartalmazó felszólalás kísérte az államtitkárok jogállásának és felelősségének átmeneti szabályozásáról szóló törvénytervezet tárgyalását. Ez a törvényjavaslat az Alkotmányügyi, Törvényelőkészítő és Igazságügyi Bizottság pénteki állásfoglalása alapján új változatban, karcsúsított formában került a törvényhozók asztalára. Lényege - miként a bizottság előadója, dr. Balsai István (MDF) is vázolta -, hogy megszűnik a miniszterhelyettesi funkció, továbbá az a gyakorlat, hogy országos hatáskörű szerveket is államtitkárok irányítanak. Ezzel szemben lesz politikai (parlamenti), címzetes (a kormánybiztos és a tárca nélküli miniszter közötti), közigazgatási, valamint helyettes (minisztériumi) államtitkár. A törvényjavaslat szerint az államtitkárokat a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki, illetve menti fel. Elhangzott az is, hogy e tervezet törvényerőre emelése nélkülözhetetlen a kormányalakításhoz.
Már az Alkotmányügyi, Törvényelőkészítő és Igazságügyi Bizottság pénteki vitája után érzékelhető volt, hogy a korábbinál rövidebb, csak a legszükségesebb kérdésekről rendelkező jogszabályt a plenáris ülésen is csak kemény küzdelem árán fogadják majd el. Az MDF és az SZDSZ álláspontja ütközött mindkét testületben. Míg az MDF a beterjesztett törvényjavaslat módosítás nélküli elfogadása mellett érvelt, az SZDSZ úgy vélte: kardinális kérdés számára, hogy az államtitkár-jelölteket is hallgassák meg a parlamenti szakbizottságok, illetve, hogy kinevezésük a szakminiszter javaslatára, de a miniszterelnök véleményezésével történjen. Ezért ragaszkodott ilyen tartalmú módosító indítványához.
A plenáris vita érzékeltetésére néhány adat: a 25 hozzászólás közül 13 az MDF, 6 az SZDSZ, 4 a Független Kisgazdapárt, 2 a Fidesz képviselője részéről hangzott el. Az MDF képviselői közül dr. Kónya Imre háromszor, dr. Salamon László két alkalommal, dr. Torgyán József (FKgP) három ízben, az SZDSZ képviselői közül pedig dr. Hankó Faragó Miklós és dr. Tölgyessy Péter két-két esetben kért szót.
Az SZDSZ azt az álláspontját hangoztatta, hogy ennek a törvényjavaslatnak az elfogadása nem feltétlenül szükséges a kormányalakításhoz, amelyet egyébként - ellenkező véleményekkel szemben - a szabaddemokraták nem kívánnak semmi módon akadályozni, s eddig sem tették. Sőt, már a választások előtt is a mielőbbi kormányalakítást óhajtották szolgálni. (folyt. köv.)
1990. május 15., kedd 17:21
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - Plenáris ülés (7. rész)
|
A vita akörül is forgott, hogy lehetett volna-e már korábban megtartani az Országgyűlés alakuló ülését, megalakítani a kormányt, s ki a felelős a kormányalakítás elhúzódásáért, sem mint a törvényjavaslatról esett volna szó. Olyannyira, hogy az egyik képviselő, Király Zoltán (MDF) a tőle megszokott határozottsággal felkérte a Parlament tisztikarát: a továbbiakban ne adjanak, vagy vonják meg a szót, ha a képviselő eltér a tárgytól, mert nem a politikai egyeztető tárgyalásokon ülnek, hanem a törvényhozásban.
Nézetek ütköztek arról: megfelel-e a magyar közjogi hagyományoknak és az európai demokráciának az államtitkárok meghallgatása; a parlamenti demokráciának vagy egy elnöki rendszernek megfelelő jogi szabályozást folytat-e a Parlament. Felvetődött az a javaslat is áthidaló megoldásként, hogy az államtitkárokat egy szűkebb, szakértői grémiumnak kellene meghallgatni. Ám ezt azonnal vétózta a Fidesz kérdéssorozata: ha a parlamenti szakbizottságok nem szakértői testületek, akkor hogyan definiálható létjogosultságuk, ki nevezi ki az újabb szakértői grémiumot, hogyan válik legitimmé. A fiatal demokraták kompromisszumos javaslattal is szolgáltak.
Végül is az SZDSZ - a Fidesz áthidaló javaslatát elfogadva - szűkítette módosító indítványát, csupán ahhoz ragaszkodott, hogy a közigazgatási államtitkár kinevezése történjék az illetékes miniszter javaslatára - a miniszterelnök útján -, és csak a közigazgatási államtitkárokat hallgassák meg az illetékes parlamenti bizottságok.
Míg e kompromisszum megszületett, ahhoz nem csupán az általános vita, hanem az Alkotmányügyi, Törvényelőkészítő és Igazságügyi Bizottság ebédszünetben lezajlott vitája is szükségeltetett. Ennek is volt köszönhető, hogy a plénum a tervezetet - az SZDSZ módosító javaslatával - 309 egyetértő szavazattal, ellenszavazat nélkül, 12 tartózkodással elfogadta. (folyt. köv.)
1990. május 15., kedd 17:34
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - Plenáris ülés (8. rész)
|
A plénum ezután a szomszédos államokban élő magyar nemzeti kisebbségek helyzetéről folytatandó tárgyalások megkezdésére vonatkozó országgyűlési határozati javaslatot vitatta meg. Tamás Gáspár Miklós (SZDSZ), az önálló indítvány beterjesztője felszólalásában egyetértett a Külügyi Bizottság által végleges formába öntött határozati javaslattal, s elfogadhatónak nevezte az Emberi Jogi, Kisebbségi és Vallásügyi Bizottság módosító javaslatait is. Véleménye szerint a magyar Országgyűlés késznek fog bizonyulni arra, hogy példát mutasson a térségben saját, türelmes, toleráns, nagylelkű kisebbségi politikájával. Azt kell felmutatnunk, hogy Magyarországot nem nemzeti önzés vezérli - noha a féltést, a gondot, az érzelmeket nem kívánjuk letagadni -, a kérdést demokratikus alapelvek alapján kívánjuk rendezni. Kifejezte meggyőződését, hogy a magyar Országgyűlés határozatával történelmi ajánlatot tesz szomszédainak. Magyarország kétoldalú szerződések sorozatával szeretné a kelet-közép-európai nemzeti kisebbségek kulturális autonómiáját létrehozni, ennek révén elősegíteni a térség békés együttműködésén alapuló demokratikus fejlődését. Hazánk békejobbot nyújt szomszédainak, akkor is, ha azt egyelőre még nem fogadják el - mondta.
A vitában felszólaló képviselők kivétel nélkül a határozati javaslatot tátmogatták, hangoztatva, hogy az új perspektívát tár az egész térség elé, újfajta kapcsolatok megteremtésére ösztönöz. Az ünnepi pillanat ennek ellenére nem múlt el apró pártcsatározás nélkül. Csóti György (MDF), a Külügyi Bizottság előadója örömének adott hangott, hogy a nemzetiségek, kisebbségek ügyének megoldását immár csaknem valamennyi párt alapvető kérdésnek tekinti. Azt a célt, amelyet az MDF 1987-ben, a lakitelki tanácskozáson maga elé 4űzött, ma már mindenki elfogadja. A bizottság előadójának szavai - egyrészt, mert ilyen minőségben pártpropagandát véltek felfedezni mondandójában - az SZDSZ és a Fidesz képviselőinek körében némi megütközést keltettek. Felszólalóik azt kifogásolták, hogy az MDF a kisebbségek ügyének egyedüli védelmezőjeként tünteti fel magát, jóllehet, abból az egykori ellenzék jeles képviselői is kivették részüket. Csóti György szerint a szavait kifogásolók félreértették mondanivalóját, ő csupán örömének adott hangot, hogy e kérdésben minden párt egyetért.
A vitában az Emberi Jogi, Kiebbségi és Vallásügyi Bizottság nevében Baka András a módosító indítványokat terjesztette elő. Fontosnak tartotta, hogy a kormány ne csak a kétoldalú, hanem a regionális szerződések kidolgozásáról is kezdeményezzen tárgyalásokat a szomszédos államok kormányaival. (folyt.köv.)
1990. május 15., kedd 17:52
|
Vissza »
|
|
Országgyűlés - Plenáris ülés (9. rész)
|
Elengedhetetlennek nevezte azt is, hogy az Országgyűlés az új kormányt ne csupán a magyarországi nemzeti, hanem az etnikai kisebbségek jogainak intézményes biztosítására is kérje fel. Horváth Aladár (SZDSZ) a marosvásárhelyi pogrom során a magyarok segítségére siető cigányok elítélése kapcsán leszögezte: a román hatóságok nem az incidensekért felelős személyeket büntették meg. A felelősséget a legvédtelenebb kisebbségre, a cigányságra hárították. Kifejezte reményét, hogy a magyar kormány határozottan fel fog lépni a bebörtönzött cigány foglyok szabadon bocsátásáért. Kovács László (MSZP) a határozati javaslat kapcsán arra a hívta fel a figyelmet, hogy e kérdés minden érintett országban belpolitikai kérdés is. Ugyanakkor a kisebbségi jog megadása vagy megsértése nem képezheti egyetlen ország belügyét sem. Az elmúlt évtizedek tapasztalatai arra utalnak, hogy a titkos diplomácia e kérdéseket nem tudja megoldani, ám az elmúlt egy-két év azt is igazolta: a nemzetközi figyelem sem elegendő. Az új kormánynak ezért kell törekednie a kétoldalú szerződések megkötésére. Mindehhez erkölcsi alapot csak egy nemzetközileg elfogadott hazai nemzeti kisebbségvédelmi politika teremthet.
Az Országgyűlés Külügyi Bizottságának határozati javaslatát, az Emberi Jogi, Kisebbségi és Vallásügyi Bizottság módosító indítványaival a plénum ellenszavazat nélkül, három tartózkodással fogadta el. (folyt.köv.)
1990. május 15., kedd 17:55
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - Plenáris ülés (10. rész)
|
Az Országgyűlés határozata a szomszédos országokban élő magyar nemzeti kisebbségek helyzetéről:
,,A Magyar Köztársaság Országgyűlése a szomszédos országokban élő magyar nemzeti kisebbségek helyzetét aggasztónak ítéli, és aggodalmát fejezi ki, hogy a nemzeti kisebbségekkel szembeni tolerancia hiánya, jogi igényeik elutasítása súlyosan veszélyezteti az egész térség demokratizálódási folyamatait és a jószomszédi kapcsolatok új alapokon történő kiépítését.
Felhívja a Magyar Köztársaság Kormányát, hogy - folytatva az ország nemzeti kisebbségek jogainak nemzetközi és különösen európai szintű kodifikálására tett erőfeszítéseit - kezdeményezzen tárgyalásokat a szomszédos államok kormányaival a nemzeti kisebbségek jogainak védelméről szóló kétoldalú, illetve regionális szerződések kidolgozásáról. Ennek során támaszkodjék a legkorszerűbb európai kisebbségvédelmi egyezmények (például Ausztria, Olaszország és Jugoszlávia között) tapasztalataira és az alábbi elvekre:
- a Magyar Köztársaság elkötelezett az ENSZ-alapokmány céljai és elvei, az ENSZ keretében elfogadott emberi jogi dokumentumok, valamint a helsinki záróokmányban foglalt elvek és az európai biztonsági és együttműködési folyamat keretében vállalt kötelezettségek tiszteletben tartása és a gyakorlatban való alkalmazása mellett,
- a nemzeti kisebbségek jogainak tiszteletben tartása nem képezheti egy állam kizárólagos belügyét, ezért szükséges, hogy az anyanemzetnek a nemzeti kisebbségei sorsa iránt érzett felelőssége és törődése szerződéses nemzetközi jogi keretet nyerjen,
- alapvető fontosságú a nemzeti kisebbségek identitásának védelme és fejlesztése, a térségben élő nemzeti kisebbségek egyéni és kollektív jogainak törvényes biztosítása, a közéletben és saját ügyeik eldöntésében való részvételük, önszerveződésük és önkormányzatuk keretei, így kulturális autonómiájuk törvényes garantálása, a nemzetiségi igények kielégítése az anyanyelv használata, az oktatás, a kulturális élet, a vallásgyakorlás és a tájékoztatás terén. (folyt.köv.)
1990. május 15., kedd 17:57
|
Vissza »
|
|
Országgyűlés - Plenáris ülés (11. rész)
|
A Magyar Köztársaság Kormánya a helsinki folyamat szellemében és vállalt kötelezettségei végrehajtásaként legyen kész kétoldalú szerződésekben garantálni az emberek és eszmék szabad áramlását, beleértve a nemzeti kisebbségek akadálytalan kapcsolattartását is. Nyújtson segítséget a szomszédos országokban élő magyar nemzeti kisebbségek igényeinek kielégítéséhez, és kérje ugyanakkor a szomszédos országok támogatását a Magyarországon élő nemzeti kisebbségek igényeinek kielégítéséhez.
A Magyar Köztársaság Országgyűlése bírálattal illeti az elmúlt évtizedek hazai kisebbségpolitikai gyakorlatát, és felkéri az új kormányt a magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek jogainak - beleértve a megfelelő parlamenti képviseletüket is - intézményes biztosítására terjesszen mielőbb javaslatot az Országgyűlés elé.
A Magyar Köztársaság Országgyűlése kifejezi azon meggyőződését, hogy a fenti célok megvalósítása hozzájárul az emberi jogok és az alapvető szabadságok regionális és egyetemes érvényesüléséhez, a Magyar Köztársaság és valamennyi szomszédja közötti jó viszony megteremtéséhez, a kelet-közép-európai térség békés együttműködésén alapuló demokratikus fejlődéséhez, az európai biztonság és stabilitás erősítéséhez.,, (folyt.köv.)
1990. május 15., kedd 17:59
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - Plenáris ülés (12. rész)
|
Több órás vitát váltott ki a következő napirendi pont témája, nevezetesen az Axel Springer Budapest Kft. lapvásárlási ügyleteivel kapcsolatos előterjesztés. Abban a felszólalók többsége egyetértett, hogy bizottságot szükséges felállítani az ügy kivizsgálására, ám igencsak nagy volt a nézeteltérés a bizottság hatáskörére vonatkozóan. Fodor Tamás (SZDSZ) - ragaszkodva eredeti indítványához - hangoztatta, hogy kizárólag az Axel Springer ügyeivel foglalkozzon a testület, ne vizsgálódjon más lapeladások felől, mert különben bizonytalan ideig elhúzódhat a konkrét ügyben oly sürgető döntés. Ehhez a véleményhez csatlakozott Dornbach Alajos (SZDSZ) is, aki a privatizációs anomáliákkal kapcsolatos tapasztalataira hivatkozva arra figyelmeztetett: ha nem akarnak gittegyletet létrehozni, akkor a felállítandó bizottságnak minden figyelmét és szakértelmét erre az egy ügyre kell összpontosítania. Annak is megvan a veszélye - mondotta -, hogy az általános körű vizsgálódás elriasztja a külföldi tőkét. Mások úgy vélték: ennek az egy vizsgálatnak a tapasztalatai kellő alapot adhatnak egy későbbi jogszabályalkotáshoz.
Nem osztotta ezt a véleményt Elek István a Kulturális, Oktatási, Tudományos, Sport-, Televízió- és Sajtóbizottság elnöke, aki a bizottság állásfoglalásában megfogalmazottakkal összhangban fontosnak tartotta, hogy a felállítandó testület vizsgálódása terjedjen ki minden más lapeladásra és a sajtóval kapcsolatos privatizációs ügyekre. Ezt az álláspontot alátámasztandó Csengey Dénes (MDF) drámai szavakkal ecsetelte a kialakult helyzetet. Mint mondotta: teljesen szabályozatlanul történik a külföldi tőke bevonása a magyar sajtóba, a legnagyobb káoszt az okozza, hogy tisztázatlanok, átláthatatlanok a tulajdonviszonyok, s erős a gyanú: az esetek többségében jogosulatlanok tárgyalnak a lapeladásokról a külföldi partnerekkel. Nyomatékosan hangsúlyozta: nem a külföldi tőke bevonása ellen emel szót, hiszen az többnyire gyógyító hatással van a működésképtelenség határán lévő magyar sajtó siralmas technikai állapotára, hanem annak a veszélyére figyelmeztet, hogy a zavaros körülmények közötti lapeladások együtt járhatnak a ,,közvélemény kiárusításával,,.
A vitában többen is megpróbálták a megyei lapok eladását összefüggésbe hozni az MSZP-vel, ám végül is úgy egyeztek meg a képviselők, hogy az MSZP vagyoni ügyeivel majd külön foglalkozik az Országgyűlés. Kósa Ferenc (MSZP) a pártját ért vádaskodásokra reagálva tájékoztatta képviselőtársait, hogy az MSZP a kívánt időre benyújtotta vagyonmérlegét az Állami Számvevőszékhez. (folyt. köv.)
1990. május 15., kedd 20:31
|
Vissza »
|
|
Országgyűlés - Plenáris ülés (13. rész)
|
Azt is bejelentette - s nem kis tapsot kapott érte -, hogy az MSZP szintén támogatja a vizsgálóbizottság felállítását, s a párt véleménye közel áll a Csengey Dénes által előadottakhoz.
Néhány ügyrendi kérdést taglaló hozzászólás után az elnöklő Szűrös Mátyás szavazásra tette fel a kérdést. A képviselők többsége a Kulturális Bizottság állásfoglalásával értett egyet, amely magában foglalja az SZDSZ alapindítványát és a Fidesz több módosító javaslatát is. Mindezek értelmében a felállítandó bizottság hatásköre kiterjed a nyomtatott és elektronikus sajtó privatizációs eljárásainak kivizsgálására, s ezen belül is elsősorban az Axel Springer Budapest Kft. ügyleteinek feltárására. A bizottság legkésőbb 1990. június 30-ig tesz jelentést az Országgyűlésnek. (folyt. köv.)
1990. május 15., kedd 20:33
|
Vissza »
|
|
Országgyűlés - Plenáris ülés (14. rész)
|
A sajtóügyek tárgyalása után kérdések kerültek a plénum elé. Varga Zoltán (MDF) az állami gépkocsik igénybevételével kapcsolatosan intézett kérdést az ügyvezető kormány elnökéhez, szóvá téve, hogy az egykori politikai elit tagjai jelenleg is korlátozás nélkül használják az állami tulajdonban lévő gépjárműveket.
Németh Miklós válaszában egyértelművé tette: hatályos rendeletek szabályozzák az állami vezetők, illetőleg a nyugállományba vonult korábbi politikusok gépkocsihasználatát. Mint megjegyezte: a most távozó kormány az állami vezetők kiváltságainak körét - ezen belül az állami személygépkocsik használati jogát - jelentősen szűkítette. Ugyanakkor hozzátette: mielőbb szükséges az állami vezetők munkaviszonyának törvényi szabályozása, s ennek révén a visszaélések kiszűrése.
A következő kérdést Takács Péter (MDF) intézte Medgyessy Péter miniszterelnök-helyetteshez. A képviselő arra volt kíváncsi: van-e realitása annak, hogy Nagykálló térségében megépüljön a tervezett tranzitrepülőtér. Medgyessy Péter - a beruházással esetleg összefüggésbe hozható politikai érdekeltségét visszautasítva - a megnövekedett légi forgalomra hivatkozott, s szükségesnek vélte egy tranzitrepülőtér létrehozását. Annál is inkább, mert - mint mondotta - ennek révén oldhatók meg az átrakodás, az üzemanyag-feltöltés jelenlegi gondjai. Tájékoztatásul hozzáfűzte: mindenekelőtt egy úgynevezett megvalósíthatósági tanulmányt kell készíteniük a szakembereknek, nemcsak a műszaki-technikai kérdések figyelembe vételével, hanem a gazdaságossági szempontok és a környezetvédelmi vetület feltérképezésével. (folyt.köv.)
1990. május 15., kedd 20:36
|
Vissza »
|
|
Országgyűlés - Plenáris ülés (15. rész)
|
Kelemen József (MDF) az önvédelmi fegyverek birtoklásával kapcsolatban kérdezte Gál Zoltán belügyminisztériumi államtitkárt. A Heves megyei 2. számú választókerület állampolgárai nevében arról tudakozódott, hogy kiknél, milyen foglalkozásúaknál vannak még a lakosság körében önvédelmi célú fegyverek.
Gál Zoltán válaszában elmondta: az elmúlt év végén meghaladta a húszezret azoknak a száma, akiknek engedélye volt önvédelmi fegyver tartására. Az elmúlt hónapokban - a korábban ígérteknek megfelelően - megkezdődött a tartási engedélyek bevonása. Eddig mintegy négyezret vontak vissza, ily módon jelenleg valamivel több mint 18 ezer személy jogosult fegyverviselésre. A fegyverek mintegy 80 százaléka a fegyveres erők, testületek hivatásos állományába tartozó személyek, állami alkalmazottak birtokában van, a többi mezőőrök, pénzszállításra, pénzőrzésre vállalkozók biztonságát védi.
Gál Zoltán bejelentette, hogy május 15-étől minden fajta engedély kiadása megszűnt, mert az Alkotmánybíróság - véleménye szerint nagyon helyesen - hatályon kívül helyezte azt a belügyminisztériumi utasítást, amely az e tárgykörben készült, elég homályos jogszabály konkretizálására született meg. Ez tehát azt jelenti, hogy Magyarországon fegyvertartási engedélyt önvédelmi célokra senki sem kaphat. Közölte azt is, hogy a Belügyminisztériumban elkészült az a törvénytervezet, amely e kérdést átfogó módon szabályozza. A javaslatot az új kormány rendelkezésére bocsátják, s az megfelelő időben, jelenlegi formájában vagy módosítva az Országgyűlés elé kerülhet. (folyt.köv.)
1990. május 15., kedd 20:37
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - Plenáris ülés (16. rész)
|
Rott Nándor (KDNP) arra kért választ az Állami Számvevőszék és a Legfőbb Ügyészség illetékeseitől: e két testület - az alkotmányban foglalt kötelezettségének eleget téve - foglalkozik-e az állami vállalati és a szövetkezeti vagyont károsító tevékenységekkel. Szándékoznak-e sürgősséggel javaslatot tenni az Országgyűlésnek arra, hogy törvénnyel függessze fel az átalakulásokat, vagyonelidegenítéseket mindaddig, amíg kiküszöbölhetők lesznek a jelenlegi joghézagok, ellentmondások?
Mindkét válaszadó tételesen ismertette, hogyan teljesíti törvénybe foglalt kötelezettségét. Az Állami Számvevőszék képviselője elmondta: július közepéig mintegy 30 állami vállalat reprivatizációs gyakorlatát feldolgozza egy részletes jelentésben. Tapasztalataik azonban mindeddig nem elegendőek ahhoz, hogy egyértelmű választ adhassanak arra a kérdésre: az átalakulás károsítja-e a vagyont vagy sem. Megalapozott javaslatot csak e részletes jelentés birtokában lehetne tenni, kiegészítve az Igazságügyi Minisztériumnak az átalakulási, a társasági és a vállalati törvény gyakorlati érvényesüléséről folytatott és folytatandó vizsgálatával. Egyébként sürgősségi javaslatot az ÁSZ nem kíván kezdeményezni.
A Legfőbb Ügyészség is folyamatosan végzi vizsgálatait, s ahol szükséges volt, már óvással is élt. Ezekről az esetekről a közvéleményt is tájékoztatta. Egyebekben pedig az ügyészségnek nincs törvénykezdeményezési joga. Viszont - mert az elkövetkezendő időszakban a tanácsi kezelésben lévő állami vállalatoknál válhat izgalmassá a kérdés - célszerű lenne, ha a parlamenti bizottságok vizsgálat után ideiglenes korlátozó rendelkezésekre tennének javaslatot a plénumnak.
A válasz elhangzását követően az elnöklő Szűrös Mátyás bejelentette: az Interparlamentáris Unió magyar tagozatának megalakítását május 23-ára halasztják. Elmondta azt is: az Országgyűlés megbízott elnöke a Parlament soron következő ülését május 22-én 15 órára hívja össze, ez a tanácskozás várhatóan két napig tart. Napirendjén előreláthatólag a kormányprogram megvitatása és ezzel együttesen a miniszterelnök megválasztása, a kormány bemutatása, továbbá a tanácsok mandátumának meghosszabbításáról szóló törvényjavaslat megtárgyalása és az IPU magyar tagozatának megalakítása szerepel. Tájékoztatást adott arról is, hogy a miniszterjelölteket hétfőn és kedden hallgatják meg az illetékes bizottságok; hétfőn délelőtt a Gazdasági, a Honvédelmi, a Környezetvédelmi, a Költségvetési, Adó- és Pénzügyi, valamint a Külügyi Bizottság, délután pedig az Önkormányzati Bizottság. (folyt.köv.)
1990. május 15., kedd 20:40
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - Plenáris ülés (17. rész)
|
Szűrös Mátyás utalt rá: nem szükséges ilyen hosszú ülésnapokat tartani, ám most azért nem folytathatja munkáját a plénum a következő napon, mert szerdán nemzetközi tanácskozás kezdődik a Parlament épületében.
Kitért arra is: mivel az IPU-tagozat megalakítását elhalasztották, a Külügyi Bizottságnak célszerű dönteni arról, hogy kik képviseljék a magyar Parlamentet a május 21. és 25. között Bonnban megtartandó leszerelési világkonferencián. Ezt a plénum tudomásul vette.
A plenáris ülést követően rövid megbeszélést tartott az Emberi Jogi, Kisebbségi és Vallásügyi Bizottság, valamint ülésezett az Alkotmányügyi, Törvényelőkészítő és Igazságügyi Bizottság. (MTI)
1990. május 15., kedd 20:42
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|