|
|
|
|
Svájci bankárküldöttség Magyarországon
|
1990. május 8., kedd - Svájci bankárokból álló 30 tagú
üzletember-delegáció folytat tárgyalásokat Magyarországon. Kedden a
Parlamentben találkoztak Bod Péter Ákossal, az Országgyűlés
gazdasági bizottságának elnökével. Előzőleg a svájci üzletembereket
fogadta Antall József, az MDF elnöke, valamint Pozsgay Imre
államminiszter is.
A találkozón Bod Péter Ákos röviden ismertette az MDF gazdasági elképzeléseit. Elmondta:, az új kormány arra fog törekedni, hogy mindenképpen fenntartsa az ország fizetőképességét. Ezzel el kívánta oszlatni a svájci bankárok aggodalmát, akiknek bizalma némiképpen megingott Kelet-Európa iránt, annak következtében, hogy Bulgária fizetésképtelenné vált, és az utóbbi időben a Szovjetunió is vontatottan fizeti külföldi adósságait. Az MDF gazdasági szakértője szerint az új kormány elsősorban az export jelentős növelését kívánja elérni. Így az ország néhány éven belül képessé válhat arra, hogy megállítsa az eladósodás növekedését. Ha sikerül az exportkapacitásokat jelentős mértékben növelni, a valamivel több mint 20 milliárd dolláros bruttó adósságterheinek kifizetése nem fog ilyen naggy gondot okozni. Addig azonban nagyon fontos, hogy a magyar gazdaság külföldi pénzpiacokon hozzájusson a finanszírozásához szükséges hitelekhez.
Arra a kérdésre, hogy mit tehetnek a svájci bankárok Magyarországért, Bod Péter Ákos a következőket mondta: az országnak támogatásra is szüksége van, de a legfontosabb, hogy megkapja a a bankrendszer fejlesztéséhez szükséges ismereteket és számítástechnikai eszközöket. Véleménye szerint Budapest néhány éven belül regionális pénzügyi központtá válhat Közép- és Kelet-Európában. Ehhez igen jók a lehetőségek, hiszen Magyarországon jóval fejlettebb az infrastruktúra, és a bankrendszer is, mint a többi közép- vagy kelet-európai országban. Számos vegyesbank működik hazánkban, és a legnagyobb nyugati pénzintézetek irodát tartanak fenn a fővárosban. Ahogy Magyarország az elmúlt években konferencia-központtá válhatott, hasonló folyamat játszódhat le a pénzügyek terén is. Ezt nagyban elősegítené, ha minél több svájci bank nyitna kirendeltséget, létesítene vegyesvállalatot Magyarországon. (MTI)
1990. május 8., kedd 15:00
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|