|
|
|
|
Az MDF és az SZDSZ pártközi megállapodása - sajtótájékoztató (1.
rész)
|
1990. május 2., szerda - Elsősorban az ország
kormányozhatóságának biztosítása, a nemzet iránt érzett
felelősségtudat motiválta a Magyar Demokrata Fórum és a Szabad
Demokraták Szövetségének megállapodását - hangsúlyozta Antall
József, az MDF parlamenti frakciójának elnöke a két párt szerdai
közös sajtóértekezletén az Országház Gobelin termében. Antall József
ugyanakkor minden alapot nélkülözőnek minősítette a két párt
megállapodása nyomán szányrakelt, nagykoalícióról szóló
híreszteléseket. Megerősítette: az MDF változatlanul a Független
Kisgazdapárttal és a Kereszténydemokrata Néppárttal kíván koalícióra
lépni. Hozzátette: ezen kívül tárgyal a Fidesz-szel is.
A két párt közötti megállapodásról szólva az MDF elnöke utalt arra, hogy mind a kormányzó szerepre készülő MDF, mind pedig a legnagyobb ellenzéki párt, az SZDSZ felismerte: a magyar parlamentarizmus alapjainak lerakásához bizonyos alapvető kérdésekben összefogásra van szükség a kormányzat és az ellenzék között. Mindkét párt tudatában van annak, hogy a jelenlegi Alkotmány megkötései - s főként a minősített többséggel meghozandó határozatok széles köre - szinte működésképtelenné tehetik a kormányzatot és az országot. A megállapodás példát mutat arra, hogy hol vannak a lehetőségei az együttműködésnek, a felelősségteljes kormányzópárt és az ugyancsak felelős ellenzék között.
A több napon át folyó tárgyalások eredményeként a két párt végül is megállapodott abban, hogy együttesen kezdeményezik az Alkotmány módosítását mindazon pontokon, amelyek az ország kormányozhatósága szempontjából döntőek, így például javasolják megszüntetni a kétharmados többséget az adó és a költségvetési rendelkezések meghozatalánál.
Ugyancsak megállapodott a két párt abban, s ezt már korábban is nyilvánosságra hozták, hogy Göncz Árpádot, az SZDSZ Országos Tanácsának tagját, a Magyar Írószövetség elnökét közösen jelölik az Országház elnökének. A megállapodás kifejezetten személyre szólóan történt, ugyanis Göncz Árpád személyében mindkét párt biztosítva látja, hogy olyan politikus kerül a Parlament elnöki székébe, s az ideiglenes köztársasági elnök funkciójába, aki egész élete tevékenységével bizonyította a nemzet iránti elkötelezettségét, s képes a pozíció által megkövetelt pártatlanságra, pártok feletti tevékenységre. (folyt. köv.)
1990. május 2., szerda 13:46
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az MDF és az SZDSZ pártközi megállapodása - sajtótájékoztató (2.
rész)
|
Személyre szólóan állapodott meg a két párt az Országgyűlés első alelnöki tisztjéről is: Szabad Györgyöt, az MDF elnökségi tagját javasolják erre a posztra. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy az elkövetkező időszakban, a köztársasági elnök megválasztásáig a történész professzor tölti be az Országgyűlés megbízott elnöki funkcióját. A közös javaslat kiterjed arra is, hogy mindkét említett személyt véglegesen is jelölik az általuk ideiglenesen betöltendő tisztségekre.
Az MDF és az SZDSZ egyidejűleg megváltoztatni javasolja a köztársasági elnök megválasztásának módját, nevezetesen azt kívánja, hogy az államfőt ne közvetlenül válasszák, hanem ez legyen a Parlament jogosítványa. Antall József ezt azzal indokolta, hogy a kétfordulós parlamenti választások után, s az ősszel várható helyhatósági választások előtt az ország - pénzügyi és egyéb okok miatt - nem bír el egy újabb választást. Ugyancsak indokként jegyezte meg, hogy a köztársasági elnök Országgyűlés által történő megválasztása sokkal inkább elfogadott gyakorlat a parlamentáris köztársaságokban.
Tölgyessy Péter, a Szabad Demokraták frakcióvezetője három pontban foglalta össze a megállapodás alapelveit. Eszerint az SZDSZ is fontosnak tartja az ország kormányozhatóságának szavatolása érdekében, hogy a minősített többségű szavazásra csak a sarkalatos, a rendszerváltás lényegét érintő törvények esetében kerülhessen sor. Ezeket a törvényeket - számszerint húszat - egyébként tételesen felsorolják a megállapodásban. Hangsúlyozta azt is, hogy nagyon lényeges: az országnak olyan köztársasági elnöke legyen, aki kifejezheti a nemzet egészének akaratát, s nem osztja meg a nemzetet acsarkodó pártokra. Végezetül a megállapodás azon további pontjaira hívta fel a figyelmet, amelyekkel a hatályos alkotmány kisebb-nagyobb hibáit kívánják korrigálni. Ezek közé sorolta a nemzetiségi képviselők ügyét. Kiemelte: a nemzetiségek Országgyűlési képviseletének behívásos útja - amelyet az előző parlament törvénybe iktatott - sem nem demokratikus, sem nem hatékony, ezért mindkét párt javasolni fogja e törvény megváltoztatását, s az úgynevezett nemzetiségi jogok biztosa - ombudsman - megválasztását valamennyi nemzetiség jogainak és érdekeinek védelmére. Az ombudsman eljárhat a Parlamentben a nemzetiségi jogok megsértése esetén. Ugyancsak indítványozni kívánják a kisebbségi, emberi jogi ügyekkel foglalkozó bizottság felállítását, illetőleg a választójogi törvény módosítását olyan formában, hogy a következő parlamenti választásokon ne csak pártlistára, hanem nemzetiségi listára is lehessen szavazni. (folyt. köv.)
1990. május 2., szerda 14:23
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az MDF és az SZDSZ pártközi megállapodása - sajtótájékoztató (3.
rész)
|
Megállapodott a két párt abban is - folytatta Tölgyessy Péter -, hogy a nemzeti médiumok nem lehetnek pártpolitikai csatározások helyszínei. A Magyar Televízió, a Magyar Rádió és a Magyar Távirati Iroda leendő vezetőinek személyére a kormányfő tesz javaslatot, majd őket a Parlament illetékes bizottsága, illetőleg a TV-t és a rádiót felügyelő 18 tagú pártatlan bizottság hallgatja meg. Utóbbi bizottságba a Parlament 6 pártja delegálna egy-egy személyt, a Magyar Rádió és a Magyar Televízió három-három szakembert, további hat személyt pedig külső szervezetek (például Minisztertanács, Alkotmánybíróság, MUOSZ, MTA) jelölnének ki. A meghallgatásokat követően a nemzeti médiumok vezetőit a köztársasági elnök nevezné ki.
A sajtóval kapcsolatos kérdésre válaszolva Tölgyessy Péter leszögezte: a két párt megállapodása nem terjed ki egyéb tömegtájékoztatási eszközökre, hozzáfűzte azonban, hogy az új tájékoztatási törvény elfogadásához mindkét párt minősített, azaz kétharmados többséget tart szükségesnek.
Arra a kérdésre, hogy a jelenlegi megállapodás tükrében nem lenne-e egyszerűbb a nagykoalíció létrehozása, Antall József kifejtette: a politikai demokrácia alapja a kétpólusú parlamentáris szisztéma, melynek lényege a stabil kormányzati többség és az erős ellenzék. Tréfásan megjegyezte: maradt még annyi ellentét a két párt között, ami kizárja kormányzati együttműködésüket.
Végezetül Antall József úgy vélekedett, hogy a hónap közepére felállhat az új kormány, s legkésőbb június elején módosíthatják a kívánt pontokban az alkotmányt. Így elképzelhető, hogy az új köztársasági elnököt még az Országgyűlés nyári szünete előtt beiktatja tisztségébe a Parlament. (MTI)
1990. május 2., szerda 14:26
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|