|
|
|
|
Az Országgyűlés alakuló ülése (2. rész)
|
Utalt arra, hogy az érdemosztás a nép feladata és idő kérdése, de még korai. Konjunkturális érdekek nem sajátíthatják ki a történelem természetes jussát, s felelős politikusok nem szenvedhetnek emlékezetkihagyásban.
Szűrös Mátyás a továbbiakban kifejtette: az érdem nemcsak a miénk, hiszen szerencsés külső, illetve nemzetközi változások nagymértékben segítették a magyar szándékok valóra váltását. Ugyanakkor arra valóban büszkék lehetünk - mondotta -, hogy hazánk úttörő szerepet játszott azokban a változásokban, amelyek - a demokratizálódás jegyében - egy-két év alatt gyökeresen átalakították Közép- és Kelet-Európa politikai arculatát. Széttörtek a diktatúrák betonbunkerei, emléktárgyakká szelídültek a szögesdrótok, de az új rendszer felépítéséhez éppen csak hozzáfogtunk. Ehhez a nagy munkához türelemre, kitartásra és körültekintésre van szükség, hiszen minden nagy átalakulás megrázkódtatásokkal is együtt jár, emberi sorsokat érint, s az egész nemzet életét felbolygatja. Rombolni sokkal könnyebb, mint újat építeni, bármennyire lenyűgöző is volt a régi diktatórikus rendszer széthullása.
- Most már előre kell néznünk, mert hátravetett tekintettel nem lehet előre haladni - jelentette ki. - Jöjjenek most már a munkás hétköznapok. Mindenekelőtt nemzeti összefogásra kell törekednünk. A pluralizmusnak, a szervezeti érdektagoltságnak nemcsak a kritikai, hanem az összetartó ereje is létfontosságú, hiszen abban döntően a többségi akarat érvényesülhet, de a kisebbségnek is kijár a megbecsülés.
Manapság az állampolgárok leghőbb vágya, hogy mihamarabb véget érjen az alapvetően békés, ám feszültségekkel és emberi megpróbáltatásokkal terhes átmeneti időszak. Sok a gond és az aggodalom az emberek körében - állapította meg az ideiglenes elnök, majd leszögezte: a józan érzésű és gondolkodású emberek békességre, megértésre és törvényes rendre vágynak. Következzék hát a megfontolt nemzetépítés, érdemi vita és munka a politikai és gazdasági demokrácia érdekében, amelyben a munkásembernek és a vállalkozónak, az értelmiséginek és a paraasztembernek egyaránt megadatik az állampolgári méltóság, a félelem nélküli létbiztonság és boldogulás. Lépjen a széthúzás, a demagógia és a kicsinyes pártönzés helyébe a nemzeti érdekek etikai kódexe teljes hatóerejével. Így Magyarország tartósan megalapozhatja európai becsületét, nemzetközi tekintélyét is. (folyt.köv.)
1990. május 2., szerda 11:50
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|