|
|
 |
|
 |
Pártfrakciók, vélemények - OGY előzetes (1. rész)
|
1990. április 27., péntek - Az új országgyűlés május 2-án
kezdődő alakuló ülése előtt az MTI munkatársai rövid nyilatkozatot
kértek a parlamenti pártok frakciójának képviselőitől.
Kulin Ferenc, az MDF alelnöke véleménye szerint az új
parlamentnek megalakulásának évében jóval sűrűbb lesz a programja,
mint az általában szokásos a nyugat-európai demokráciákban. Jó
néhány jogszabályt kell ugyanis mielőbb megalkotni, amelyek
segítségével zavartalanabbá válhat a gazdasági, politikai
átalakulás. A párt törvényjavaslat-előkészítő, jogászokból álló
csoportja összeállított egy tervezetet, amelyben a legfontosabbnak
tartott, s mielőbb meghozandó jogszabályok szerepelnek. Az új
parlamentnek egyik legelső ténykedéseként - s akár az alakuló ülés
második napján - meg kell változtatnia a házszabályok egy részét, a
többpártrendszernek megfelelően, hiszen enélkül szinte
működésképtelen lenne az Országgyűlés. Ugyancsak fontosnak tartják
az MDF szakértői az önkormányzati törvény megalkotását, valamint a
privatizáció ellenőrzését szolgáló jogszabályok kidolgozását.
Feltétlenül szükség van az alkotmány módosítására is, felül kell
vizsgálni és lehetőség szerint szűkíteni kell azoknak a
jogszabályoknak a körét, amelyek elfogadásához nélkülözhetetlen a
minősített többség.
Új jogszabályokat kell mihamarabb kidolgozni a gazdaság
fellendítése érdekében, mindenekelőtt új, a vállalkozókat ösztönző
adórendszerre van szükség. Az MDF alelnöke az idei, legfontosabb
teendők közé sorolta még a képviselők jogállásáról és
jövedelmezéséről szóló határozat végleges formába öntését, végül, de
nem utolsó sorban új tömegkommunikációs törvény megalkotását.
Kulin Ferenc úgy ítélte meg, hogy még májusban sort kellene
keríteni a parlament második ülésszakára. (folyt.köv)
1990. április 27., péntek 17:48
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Pártfrakciók, vélemények - OGY előzetes (2. rész)
|
Pozsgay Imre, a Magyar Szocialista Párt parlamenti frakciójának
vezetője az új országgyűlés alakuló ülésétől azt várja, hogy
méltósággal és gördülékenyen létrehozza a parlament működéséhez
szükséges intézményeket. Elnököt, alelnököket, jegyzőket választ,
összeállítja a tisztikart, megteremti a lehetőséget bizottságok
működéséhez, s megkezdi a törvényalkotói munkát. A szakértői
megbeszélések és a frakcióvezetők egyeztető tárgyalásai is e célt
szolgálták, azok eredményesnek bizonyultak.
Örvendetes, hogy - igaz némi vita árán - itt-ott a többség
előzékenységét is lehetett tapasztalni a konszenzus létrejöttében, s
remélhetőleg e szellemiség a parlamenti üléseken is érvényre jut -
mondta a továbbiakban Pozsgay Imre. A Szocialista Párt fontos
pozíciókhoz jutott e tárgyalások eredményeként: alelnököt állíthat,
rá vár a külügyi bizottság vezetése, s a többi feladat sem
lebecsülendő, amit vállal. Ami a külügyi bizottság vezető posztját
illeti, a találgatások eléggé egy irányba mutatnak, hiszen
kézenfekvő a megoldás. Pozsgay Imre Horn Gyulát javasolja a
bizottság elnöki tisztének betöltésére.
Pozsgay Imre szólt arról, hogy az MSZP frakció egésze támogatja
az 1956-os forradalomról és szabadságharcról szóló törvény
elfogadását, noha meglehetősen szokatlan, hogy egy történelmi
eseményről törvény szülessék. Az MSZP politikai, történelmi
szempontból az 56-os forradalom és szabadságharc folytatójának
tekinti magát, azon baloldali gondolkodásmód és forradalmi
szabadságharcos magatartás folytatójának, amely Nagy Imre
magatartásában és politikájában nyilvánult meg. Ennek némi
nyomatékot ad: magam is tehettem valamit azért, hogy e naphoz
eljuthasson a magyar törvényhozás - mondta Pozsgay Imre. Ez a fajta
elkötelezettség a Szocialista Párt által meghívott vendégek
személyében is tükröződik, hiszen az MSZP díszvendégeként jelen lesz
Nagy Erzsébet, Nagy Imre lánya, Kopácsy Sándor Budapest egykori
rendőrfőkapitánya, s meghívta a régi, tiszteletre méltó
szociáldemokrata és reformkommunista elődök olyan kiváló
képviselőit, mint Révész András és Gyenes Antal. (folyt.köv.)
1990. április 27., péntek 18:21
|
Vissza »
|
|
Pártfrakciók, vélemények - OGY előzetes (3. rész)
|
Az új parlament első ülése előtt a Kereszténydemokrata Néppárt
parlamenti frakciója, valamint a párt vezetői május 2-án reggel 8
órakor a Bazilikában istentiszteleten vesznek részt, melyen minden
érdeklődőt szívesen látnak. Ezen a Szentlélek segítségét kérik a
jelenlévők, hogy a négy éves parlamenti ciklusban tevékenykedő
képviselők munkája eredményes legyen.
A párt kezdeményezte - mint azt Füzessy Tibor, a KDNP alelnöke
és parlamenti frakciójának vezetője az MTI-nek elmondta -, hogy a
parlament ünnepélyes nyitóülésén helyezzék el az Országház
kupolacsarnokában a Szent Koronát. Ez a javaslatuk a parlamenti
pártok többségének támogatását nem nyerte el. Egyelőre azonban még
nem lehet tudni, hogy a Szent Korona végül is az Országházban lesz-e
a parlamenti nyitóülésen, ugyanis a Szent Korona Társaság szintén
felvetette ezt az indítványt. Végleges döntés - a párt tudomása
szerint - nem született az ügyben.
Füzessy Tibor elmondta azt is: hónapokkal ezelőtt javasolta a
Kereszténydemokrata Néppárt elődjének, a Demokrata Néppártnak volt
főügyésze, dr. Varga László, hogy a parlament nyitóülésére hívják
meg az 1945 után legálisan megválasztott országgyűlések tagjait. E
kezdeményezés nyomán lesz ott a parlamentben Varga Béla, a
Nemzetgyűlés, illetve az országgyűlés egykori elnöke is. Az egyházi
vezetők meghívása ugyancsak a párt kezdeményezésére történt, eredeti
javaslatuk időközben úgy módosult, hogy a hazánkban bejegyzett
valamennyi egyházi felekezet vezetője jelen lesz a nyitóülésen. Az
Országgyűlés meghívására érkezik ugyan Habsburg Ottó, mint a
Nyugaton élő magyarság egyik legjelentősebb és legismertebb
képviselője az ünnepélyes parlamenti nyitó ülésre, azonban ő is a
KDNP vendégei számára fenntartott díszhelyen foglal majd helyet.
(folyt.köv.)
1990. április 27., péntek 18:36
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Pártfrakciók, vélemények - OGY előzetes (4. rész)
|
A Parlament előtt álló legsürgetőbb teendőkről a Fidesz részéről
Fodor Gábor választmányi tag, országgyűlési képviselő nyilatkozott
az MTI-nek.
- Véleményünk szerint nagyon fontos lesz egyfelől a Parlament
belső szabályait kialakítani, hiszen most egy olyan helyzettel
nézünk szembe, ami még nem volt Magyarországon: egy szabadon
választott Parlament kezdi el működését. A Házszabály megalkotásánál
szem előtt kell tartani, hogy azzal most példát teremtünk hosszú
évekre előre a parlamentarizmusból, illetve a parlamentarizmus
alapszabályaiból.
Ugyanakkor a közeli hónapokban alapvető törvényeket kell
megalkotni - segítve ezzel olyan alapvető folyamatok elindulását,
amelyek azután hosszú távon meghatározzák a magyar politikai és
gazdasági szerkezetet. Mindebbe beletartozik az is, hogy minél több
fölösleges jogszabályt kigyomláljunk, és lehetőség szerint ezeket
olyanokkal váltsuk fel, amelyek révén elindulhat egy gazdasági
föllendülés. Mindemellett pontot kell tenni az átalakulásra más
területeken, így például elsősorban az önkormányzati szférában.
Tehát nagyon fontosnak tartjuk az önkormányzati törvény mielőbbi
megalkotását, de nem késhet a sajtóval és a tömegkommunkációval
foglalkozó törvény meghozatala sem. (folyt.köv.)
1990. április 27., péntek 18:39
|
Vissza »
|
|
Javítás mtib1058-ra
|
A mai mtib1058 számú, Pártfrakciók, vélemények - OGY előzetes
(1. rész) c. hírünk 3. bek. utolsó előtti sorában a szöveg helyesen:
... jogállásáról és javadalmazásáról szóló ...
----------------
(MTI)
1990. április 27., péntek 19:17
|
Vissza »
|
|
Pártfrakciók, vélemények - OGY előzetes (5. rész)
|
Pető Iván, a Szabad Demokraták Szövetsége parlamenti
csoportjának vezetőhelyettese az első ülésszak fontos eseményének
tartja, hogy a Parlament megválasztja tisztségviselőit, s felállítja
állandó és különbizottságait. Nagyon lényegesnek nevezte, hogy az új
parlament tevékenységének első időszakában benyújtott
törvényjavaslatok ne pártszempontokat, hanem az ország érdekeit
tartsák szem előtt. Ugyanígy fontos - fűzte hozzá -, hogy az új
kormány az ellenzéki pártok szerint is hozzáértőnek tartott
emberekből álljon.
Pető Iván a legsürgősebben elfogadandó törvények közé sorolta az
önkormányzati törvényt, amely megteremti a feltételeket a
helyhatósági választások megtartásához, valamint a tájékoztatási
törvényt. Gazdasági ügyekben több egymást követő intézkedésre van
szükség - mondta -, így gondoskodni kell a vállalatok sorbanállási
problémájának megoldásáról, illetve áthidalásáról, valamint a
privatizáció körüli zavarok rendezéséről. Egyúttal emlékeztetett
arra, hogy a szabad demokraták továbbra is fontosnak tartanák azokat
az intézkedéseket, amelyeket az SZDSZ-nek a választások előtt
kibocsátott 12 pontja jelöl meg.
Végezetül hangsúlyozta: a Szabad Demokraták Szövetségének
képviselői aktívan részt vesznek majd a törvényelőkészítő és
törvénykezési munkában, ugyanakkor nem kívánják átvenni a
kezdeményezést a kormányzó többségtől. Megerősítette: az SZDSZ az új
parlamentben a felelős ellenzék szerepét tölti majd be, s megadja a
türelmi időt az új kormánynak gazdasági és politikai stabilizációs
programjának kidolgozásához és megvalósításához. (MTI)
1990. április 27., péntek 20:00
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|