Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1989 › február 16.
1989  1990
1989. január
HKSzeCsPSzoV
2627282930311
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
303112345
1989. február
HKSzeCsPSzoV
303112345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272812345
6789101112
1989. március
HKSzeCsPSzoV
272812345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272829303112
3456789
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
SZER:

Kutrucz Gizella (Világhíradó)

"Engedjétek beszélni Kutruczot - mondja Ember Judit - 1985-ben egy nap alatt felvett és még mindig betiltott videokazettán terjedő filmjének címe. A címszereplő azóta is beszél. Mostanában nem a háborús bűnösök sorsa, hanem a jelenlegi hatalom eredete, működésmódja érdekli igazán. Hiába dolgozott évtizedekig a KB apparátusában az úgynevezett agit.-prop.-osztályon, sok mindenre csak utólag, nyugdíjazása után jött rá. Az utóbbi években a koncepciós perek előkészítéséről és fontos lefolyásáról gyűjtött dokumentumokat és interjúkat. Ezek alapján arra a következtetésre jutott, hogy a leghíresebb ügy, a Rajk-per rendezői között Rákosi és Farkas Mihály után rögtön Kádár János következik a bűnösök sorában, megelőzve még Gerő Ernőt is. Például Farkas és Kádár közösen adta ki az utasítást abban a bizonyos sváb villában, hogy Rajkot meg kell kínozni, miután nem sikerült rábeszélniük az együttműködésre. Kádár felelősségét mindmáig elmosták."

Az MSZMP pert indított az MSZP és a kormány ellen


1990. április 27., péntek - A Magyar Szocialista Munkáspárt
pénteken keresetet nyújtott be a Fővárosi Bírósághoz a Magyar
Szocialista Párt, illetve a Magyar Köztársaság kormánya ellen -
jelentette be Udvarhelyi László, az MSZMP Központi Bizottságának
titkára pénteki sajtótájékoztatóján.

    A felperes keresetében kéri a bíróságot: kötelezze az MSZP-t,
hogy az 1989. október 6-i állapotnak megfelelően terjesszen elő
tételes elszámolást: milyen ingó és ingatlan vagyontárgyak, vagyoni
értékű jogok és jogosítványok, kintlévőségek, különböző
folyószámlákon lévő készpénzkövetelések és vállalatok képezték a
korábbi MSZMP vagyont, s október 7-e után ezekkel hogyan
rendelkezett az MSZP. A felperes ennek ismeretében jelöli meg, hogy
mire tart igényt.

    A bíróság állapítsa meg - írja a kereset -, hogy az MSZP október
7-i utáni szerződései és intézkedései, amelyekkel ingatlanokat,
illetve különböző jogosítványokat elidegenített, érvénytelenek.
Kötelezze az alpereseket az eredeti állapot helyreállítására. Ám
addig is, amíg a jogerős döntés megszületik, zárolja az MSZP
vagyonát, s tiltsa meg a tulajdonában lévő vállalatok, gazdasági
társaságok elidegenítését.

    A sajtótájékoztatón bejelentették: az MSZMP - ezen keresetével -
kéri a bíróságtól, hogy az rendelkezzék a Kádár János hagyatékához
tartozó iratanyagnak a párt részére történő kiadásáról is. (MTI)



1990. április 27., péntek 15:58


Vissza »


Az MSZMP pert indított az MSZP és a kormány ellen (1. rész)

1990. április 27., péntek - A Magyar Szocialista Munkáspárt pénteken keresetet nyújtott be a Fővárosi Bírósághoz a Magyar Szocialista Párt, illetve a Magyar Köztársaság kormánya ellen - jelentette be Udvarhelyi László, az MSZMP Központi Bizottságának titkára pénteki sajtótájékoztatóján. Mint mondotta, pártja rákényszerült erre a lépésre, hiszen a vagyoni kérdések rendezésére irányuló többszöri megkeresésükre a Szocialista Párt mindeddig nem válaszolt. Azért csak most fordultak a bírósághoz, mert a választási kampány során senkit nem akartak hátrányos helyzetbe hozni. A KB -titkár hozzátette: bár a jelen per egyik alperese az MSZP, a per valódi címzettje annak jelenlegi vezetése.


A felperes keresetében kéri a bíróságot: kötelezze az MSZP-t,
hogy az az 1989. október 6-i állapotnak megfelelően terjesszen elő
tételes elszámolást: milyen ingó és ingatlan vagyontárgyak, vagyoni
értékű jogok és jogosítványok, kintlévőségek, különböző
folyószámlákon lévő készpénzkövetelések és vállalatok képezték a
korábbi MSZMP-vagyont, s október 7-e után ezekkel hogyan
rendelkezett az MSZP. Ezen adatok nyilvánosságra hozatala egyrészt
az egész társadalom érdeke, másrészt az MSZMP csak ennek tudatában
tehet eleget alkotmányos kötelezettségének, számolhat el vagyonával.
A felperes ezen elszámolás ismeretében jelöli meg, hogy mire is tart
igényt. Véleményük szerint - mivel az MSZP kiválásával közös
tulajdonná vált a korábbi pártvagyon - a megállapított vagyoni érték
50 százaléka illeti meg az MSZMP-t. Ők azonban ebből csak annyira
tartanak igényt, amennyi a párt zavartalan működéséhez szükséges. A
többi ingatlant, illetve a kezelői jogosítványokat közcélokra,
elsősorban oktatási és szociális célokra kívánják fordítani.

    A bíróság állapítsa meg - írja a kereset -, hogy az MSZP október
7-i utáni szerződései és intézkedései, amelyekkel ingatlanokat,
illetve különböző jogosítványokat elidegenített, érvénytelenek.
Ezért kötelezze az alpereseket az eredeti állapot helyreállítására.
Ám addig is, amíg a jogerős döntés megszületik, zárolja az MSZP
vagyonát, s tiltsa meg a tulajdonában lévő vállalatok, gazdasági
társaságok elidegenítését.

    Utalva az elmúlt napok belpolitikai botrányára, a
sajtótájékoztatón bejelentették: az MSZMP - ezen keresetével - kéri
a bíróságtól, hogy az rendelkezzék a Kádár-hagyatékhoz tartozó
iratanyagnak a párt részére történő kiadásáról is. Kádár János
politikai, emberi és erkölcsi életművének az örököse csakis a Magyar
Szocialista Munkáspárt lehet. (folyt. köv.)



1990. április 27., péntek 17:52


Vissza »


Az MSZMP pert indított az MSZP és a kormány ellen (2. rész)


Az MSZP erre nem tarthat igényt, hiszen éppen a Kádár János
tevékenységétől való elhatárolódásra alapította politikáját. Az
MSZMP illetékes szervei mindenekelőtt tájékozódnak a konkrét ügyről,
a dokumentumok nagy visszhangot keltett napvilágra kerülésének
körülményeiről, megkérdezik Grósz Károlyt is, s a tények ismeretében
állásfoglalást bocsátanak ki.

    Kérdésekre válaszolva Udvarhelyi László, valamint Bognár Péter,
az MSZMP Jogász Kollégiumának elnöke elmondta: elsősorban megfelelő
helyiségek kezelői jogára tartanak igényt, ahol az alapszervezetek
működhetnek. (Mint ismeretes, 1977-ben a korábbi MSZMP-tulajdon
jelentős része - könyvátírással - állami tulajdonba került, s csak a
kezelői jog illette meg a pártot.) Jelenleg ugyanis jelentős bérleti
díjat fizetnek olyan helyiségekért is, amelyek kezelője - az
ingatlannyilvántartás szerint - az MSZMP. Másrészt
készpénz-követelésről is szó van, de ezt csak az MSZP
vagyonmérlegének ismeretében lehet számszerűsíteni.

    Elhangzott, hogy a per egyik alperese a Németh-kormány, amelynek
birtokába az MSZP semmis rendelkezései folytán kerültek az
ingatlanok, illetve az azokra vonatkozó vagyoni értékű
jogosítványok, további ingóságok. A rövidesen hivatalba lépő új
kormány azonban felel elődje rendelkezéseiért. Ugyanakkor a jogutód
természetesen hatályon kívül helyezheti, módosíthatja a korábbi
rendelkezéseket. Az MSZMP nem kíván hátrányos helyzetbe hozni más
pártokat, ám elvi döntést tart szükségesnek, hogy a kongresszus
,89-et követően ,,kinek mi jár,,... (MTI)



1990. április 27., péntek 18:00


Vissza » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal


SZER hallgató telefonüzenete:

"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB11BUD