|
|
|
|
Az MSZMP pert indított az MSZP és a kormány ellen
|
1990. április 27., péntek - A Magyar Szocialista Munkáspárt pénteken keresetet nyújtott be a Fővárosi Bírósághoz a Magyar Szocialista Párt, illetve a Magyar Köztársaság kormánya ellen - jelentette be Udvarhelyi László, az MSZMP Központi Bizottságának titkára pénteki sajtótájékoztatóján.
A felperes keresetében kéri a bíróságot: kötelezze az MSZP-t, hogy az 1989. október 6-i állapotnak megfelelően terjesszen elő tételes elszámolást: milyen ingó és ingatlan vagyontárgyak, vagyoni értékű jogok és jogosítványok, kintlévőségek, különböző folyószámlákon lévő készpénzkövetelések és vállalatok képezték a korábbi MSZMP vagyont, s október 7-e után ezekkel hogyan rendelkezett az MSZP. A felperes ennek ismeretében jelöli meg, hogy mire tart igényt.
A bíróság állapítsa meg - írja a kereset -, hogy az MSZP október 7-i utáni szerződései és intézkedései, amelyekkel ingatlanokat, illetve különböző jogosítványokat elidegenített, érvénytelenek. Kötelezze az alpereseket az eredeti állapot helyreállítására. Ám addig is, amíg a jogerős döntés megszületik, zárolja az MSZP vagyonát, s tiltsa meg a tulajdonában lévő vállalatok, gazdasági társaságok elidegenítését.
A sajtótájékoztatón bejelentették: az MSZMP - ezen keresetével - kéri a bíróságtól, hogy az rendelkezzék a Kádár János hagyatékához tartozó iratanyagnak a párt részére történő kiadásáról is. (MTI)
1990. április 27., péntek 15:58
|
Vissza »
|
|
Az MSZMP pert indított az MSZP és a kormány ellen (1. rész)
|
1990. április 27., péntek - A Magyar Szocialista Munkáspárt
pénteken keresetet nyújtott be a Fővárosi Bírósághoz a Magyar
Szocialista Párt, illetve a Magyar Köztársaság kormánya ellen -
jelentette be Udvarhelyi László, az MSZMP Központi Bizottságának
titkára pénteki sajtótájékoztatóján. Mint mondotta, pártja
rákényszerült erre a lépésre, hiszen a vagyoni kérdések rendezésére
irányuló többszöri megkeresésükre a Szocialista Párt mindeddig nem
válaszolt. Azért csak most fordultak a bírósághoz, mert a választási
kampány során senkit nem akartak hátrányos helyzetbe hozni. A KB
-titkár hozzátette: bár a jelen per egyik alperese az MSZP, a per
valódi címzettje annak jelenlegi vezetése.
A felperes keresetében kéri a bíróságot: kötelezze az MSZP-t, hogy az az 1989. október 6-i állapotnak megfelelően terjesszen elő tételes elszámolást: milyen ingó és ingatlan vagyontárgyak, vagyoni értékű jogok és jogosítványok, kintlévőségek, különböző folyószámlákon lévő készpénzkövetelések és vállalatok képezték a korábbi MSZMP-vagyont, s október 7-e után ezekkel hogyan rendelkezett az MSZP. Ezen adatok nyilvánosságra hozatala egyrészt az egész társadalom érdeke, másrészt az MSZMP csak ennek tudatában tehet eleget alkotmányos kötelezettségének, számolhat el vagyonával. A felperes ezen elszámolás ismeretében jelöli meg, hogy mire is tart igényt. Véleményük szerint - mivel az MSZP kiválásával közös tulajdonná vált a korábbi pártvagyon - a megállapított vagyoni érték 50 százaléka illeti meg az MSZMP-t. Ők azonban ebből csak annyira tartanak igényt, amennyi a párt zavartalan működéséhez szükséges. A többi ingatlant, illetve a kezelői jogosítványokat közcélokra, elsősorban oktatási és szociális célokra kívánják fordítani.
A bíróság állapítsa meg - írja a kereset -, hogy az MSZP október 7-i utáni szerződései és intézkedései, amelyekkel ingatlanokat, illetve különböző jogosítványokat elidegenített, érvénytelenek. Ezért kötelezze az alpereseket az eredeti állapot helyreállítására. Ám addig is, amíg a jogerős döntés megszületik, zárolja az MSZP vagyonát, s tiltsa meg a tulajdonában lévő vállalatok, gazdasági társaságok elidegenítését.
Utalva az elmúlt napok belpolitikai botrányára, a sajtótájékoztatón bejelentették: az MSZMP - ezen keresetével - kéri a bíróságtól, hogy az rendelkezzék a Kádár-hagyatékhoz tartozó iratanyagnak a párt részére történő kiadásáról is. Kádár János politikai, emberi és erkölcsi életművének az örököse csakis a Magyar Szocialista Munkáspárt lehet. (folyt. köv.)
1990. április 27., péntek 17:52
|
Vissza »
|
|
Az MSZMP pert indított az MSZP és a kormány ellen (2. rész)
|
Az MSZP erre nem tarthat igényt, hiszen éppen a Kádár János tevékenységétől való elhatárolódásra alapította politikáját. Az MSZMP illetékes szervei mindenekelőtt tájékozódnak a konkrét ügyről, a dokumentumok nagy visszhangot keltett napvilágra kerülésének körülményeiről, megkérdezik Grósz Károlyt is, s a tények ismeretében állásfoglalást bocsátanak ki.
Kérdésekre válaszolva Udvarhelyi László, valamint Bognár Péter, az MSZMP Jogász Kollégiumának elnöke elmondta: elsősorban megfelelő helyiségek kezelői jogára tartanak igényt, ahol az alapszervezetek működhetnek. (Mint ismeretes, 1977-ben a korábbi MSZMP-tulajdon jelentős része - könyvátírással - állami tulajdonba került, s csak a kezelői jog illette meg a pártot.) Jelenleg ugyanis jelentős bérleti díjat fizetnek olyan helyiségekért is, amelyek kezelője - az ingatlannyilvántartás szerint - az MSZMP. Másrészt készpénz-követelésről is szó van, de ezt csak az MSZP vagyonmérlegének ismeretében lehet számszerűsíteni.
Elhangzott, hogy a per egyik alperese a Németh-kormány, amelynek birtokába az MSZP semmis rendelkezései folytán kerültek az ingatlanok, illetve az azokra vonatkozó vagyoni értékű jogosítványok, további ingóságok. A rövidesen hivatalba lépő új kormány azonban felel elődje rendelkezéseiért. Ugyanakkor a jogutód természetesen hatályon kívül helyezheti, módosíthatja a korábbi rendelkezéseket. Az MSZMP nem kíván hátrányos helyzetbe hozni más pártokat, ám elvi döntést tart szükségesnek, hogy a kongresszus ,89-et követően ,,kinek mi jár,,... (MTI)
1990. április 27., péntek 18:00
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|