|
|
 |
|
 |
Gyulai tüntetés
|
München,1989. december 21. (SZER, Magyar híradó) - Nemrég még
csak Temesvár, Arad és a többi erdélyi városok, ma már Bukarest is.
Ceausescu, aki minden beszédében visszatérő fordulatként beszélt
fasiszta csőcselékről, a belső és a külső ellenség aknamunkájáról,
most ugyanezzel váratlan - legalábbis a számára váratlan - hatást
ért el. Valami olyasmit, ami Gerő Ernő 1956. október 23-iki beszédét
követte: hosszú idő után első ízben nyíltan is fellázadtak alattvalói.
A magyar kormány erélyes lépései nem feledtethetik a Kádár-kormányzat
felelősségét a mostani véres eseményekben. A kormányzat mellett
azonban a társadalom is megmozdult, magyarok és románok egyaránt.
Először Gyuláról jelentkezik tudósítónk, aki arról számol be:
mit lehet tudni a romániai újabb fejleményekről:
- Bukarestben bejött a papírforma: Ceausescu tegnap még
huligánokat és fasisztákat okolt a temesvári események miatt, akiket
külföldi reakciós körök támogattak. Az utca halálra félemlített
embere arról nyilatkozik a bukaresti rádióban, hogy a történtekért
külföldi fasiszta körök a felelősek, akiket - úgy mellékesen -
romániai huligánok támogattak. Így változik át lassan a felelős
szerepe, s így igyekeznek Bukarestben Magyarországból bűnbakot
csinálni.
A gyulai magyar-román határátkelőhelyről jelentkezem, ahol
teljes a - szó leszorosabb értelmében vett - halotti nyugalom.
Lélek se ki, se be. Azaz, amint az őrparancsnok elmondta: 23 kamoin
érkezett Románia felől és 26 utazott be oda a nap folyamán, jó
részük török. S a pár kilométerrel arrébb zajló tragédiákról csak
egy fekete zászló árulkodik, melyet szintén a parancsnok húzatott
fel a magyar köztársasági lobogó mellé, a határ-zászlóárbócra,
emlékezvén Temesvárra.
1989. december 21., csütörtök
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|