Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1989 › február 16.
1989  1990
1989. január
HKSzeCsPSzoV
2627282930311
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
303112345
1989. február
HKSzeCsPSzoV
303112345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272812345
6789101112
1989. március
HKSzeCsPSzoV
272812345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272829303112
3456789
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
SZER:

Kutrucz Gizella (Világhíradó)

"Engedjétek beszélni Kutruczot - mondja Ember Judit - 1985-ben egy nap alatt felvett és még mindig betiltott videokazettán terjedő filmjének címe. A címszereplő azóta is beszél. Mostanában nem a háborús bűnösök sorsa, hanem a jelenlegi hatalom eredete, működésmódja érdekli igazán. Hiába dolgozott évtizedekig a KB apparátusában az úgynevezett agit.-prop.-osztályon, sok mindenre csak utólag, nyugdíjazása után jött rá. Az utóbbi években a koncepciós perek előkészítéséről és fontos lefolyásáról gyűjtött dokumentumokat és interjúkat. Ezek alapján arra a következtetésre jutott, hogy a leghíresebb ügy, a Rajk-per rendezői között Rákosi és Farkas Mihály után rögtön Kádár János következik a bűnösök sorában, megelőzve még Gerő Ernőt is. Például Farkas és Kádár közösen adta ki az utasítást abban a bizonyos sváb villában, hogy Rajkot meg kell kínozni, miután nem sikerült rábeszélniük az együttműködésre. Kádár felelősségét mindmáig elmosták."

Folytatódott a parlamenti pártok képviselőinek konzultációja (1. rész)

1990. április 19., csütörtök - Szűrös Mátyásnak, a Magyar Köztársaság ideiglenes elnökének meghívására újabb konzultációt tartottak csütörtökön a Parlamentben az új Országgyűlésbe bejutott pártok vezető képviselői és a független képviselők megbízottja. A tanácskozáson az Országgyűlés alakuló ülésének legfontosabb tennivalóit, a várható napirendet vitatták meg a résztvevők: Antall József, a Magyar Demokrata Fórum elnöke, Tölgyessy Péter, a Szabad Demokraták Szövetsége, Torgyán József, a Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt, Pozsgay Imre, a Magyar Szocialista Párt parlamenti frakciójának vezetője, Orbán Viktor, a Fiatal Demokraták Szövetségének képviselője és Füzessy Tibor, a Kereszténydemokrata Néppárt alelnöke, valamint Fodor István független képviselő.


Szűrös Mátyás az eszmecsere kezdetén röviden összefoglalta a
szakértői szintű tárgyalások eddigi eredményeit, részletesen szólt
az alakuló ülés ünnepi pillanatairól. Beszámolt arról, hogy Varga
Bélához, az 1946-47-es Nemzetgyűlés elnökéhez megérkezett az
írásbeli meghívás. Antall József közbevetette, hogy Varga Béla
értesítette az MDF-et: nagy örömmel készül a megtisztelő felkérésnek
eleget tenni, s elkészült már ünnepi beszéde is. Szűrös Mátyás azt
kérte a pártok jelen lévő képviselőitől, hogy az ünnepi
felszólalások időtartama ne haladja meg a tíz percet.

    Szűrös Mátyás tájékoztatásul közölte, hogy az új Országgyűlés
várhatóan május 2-án és 3-án ülésezik. Az ülés nyilvánosságát az
eddigi gyakorlat szerint kívánják biztosítani. Fontosnak tartotta az
új házszabály mielőbbi megalkotását, s ennek részeként szorgalmazta,
hogy a házszabályt előkészítő bizottságot már az alakuló ülésen
hozza létre az új Parlament. Szólt arról is, hogy a függőben
hagyott, illetve a további egyeztetést igénylő kérdések
megvitatására a pártok szakértői április 26-án újabb megbeszélést
tartanak.

    Végezetül Szűrös Mátyás emlékeztette a jelenlévőket: a
parlamenti tisztségviselők választásának mikéntjében a pártok között
egyetértés van abban, hogy az új Országgyűlés elnökét, egyben az
ideiglenes köztársasági elnököt a legerősebb párt, az MDF, a három
alelnököt pedig az SZDSZ, az FKgP és az MSZP jelölje. Ez egyben azt
is jelenti, hogy az Országgyűlés megbízott elnöke az SZDSZ jelöltje
lehet. (folyt.köv.)



1990. április 19., csütörtök 17:01


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Folytatódott a parlamenti pártok képviselőinek konzultációja (2. rész)


A konzultáción a pártok képviselői jóváhagyólag tudomásul vették
az új Parlament ,,ültetési rendjét,,. Eszerint az elnöki pulpitustól
jobbról kezdődően a KDNP, az MDF, az FKgP, az SZDSZ, a Fidesz, az
MSZP és a független képviselők, illetve a jövőben megválasztandó
nemzetiségi, etnikai kisebbségek képviselői foglalnak helyet.
Egyetértés alakult ki abban is, hogy a parlamenti ülésszakokra
meghívott állami tisztségviselők ne ékelődjenek az SZDSZ és a Fidesz
képviselői közé, ők a hátsó széksorokból kövessék nyomon az
ülésszakok eseményeit.

    A szerdai szakértői megbeszélésen nem alakult ki teljes
egyetértés az alelnök-állítás mikéntjéről. Csütörtökre viszont az
MDF, az FKgP és a KDNP javaslatát az eddig azt ellenző pártok
képviselői elfogadták. Eszerint az erősorrendtől a pártok
megegyezéssel eltérhetnek, más pártok pozíciójának érintése nélkül.
A tanácskozás résztvevői hosszas vitát folytattak a jegyzők számáról
is. A Fidesz kötötte magát a korábban született megállapodáshoz,
amely szerint négy jegyző esetén a Fidesz és a Kereszténydemokrata
Néppárt állíthatna két-két jegyzőt. A szerdai szakértői konzultáción
a többi párt a paritás mellett döntött, mindegyik parlamenti párt
állíthasson egy-egy jegyzőt. Végül is kompromisszum született: az új
Parlamentnek nyolc jegyzője lesz, s ily módon a Fideszt és a KDNP-t
nem éri sérelem, két-két jegyzőt állíthatnak. (folyt.köv.)



1990. április 19., csütörtök 17:06


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Folytatódott a parlamenti pártok képviselőinek konzultációja (3. rész)


A továbbiakban újabb témák kerültek napirendre. Tölgyessy Péter
azt javasolta: már az alakuló ülésen állítsák fel az állandó
bizottságokat, hogy ezek mihamarabb megkezdhessék az érdemi munkát.
Elhangzott, hogy mind az MDF-nek, mind az SZDSZ-nek kidolgozott
terve van a bizottságok nevére, létszámára, összetételére
vonatkozóan. Az egyik elképzelés szerint hat állandó bizottságot
kellene felállítani, egy másik javaslat tíz bizottságot tartana
megfelelőnek. Mindkét javaslat mellett szólnak érvek: ha több a
bizottság, akkor a pártoknak is több lehetőségük van, hogy elnököt
állítsanak, kevesebb bizottság esetében pedig nagyobb az esély arra,
hogy hatékonyabb legyen a munka. Végül is a pártok képviselői abban
állapodtak meg, hogy a kidolgozott javaslatok megismerését követően,
a 26-ai szakértői tanácskozáson hoznak érdemi döntést ebben a
kérdésben.

    Fodor István bejelentette, hogy az Európa Tanács parlamenti
közgyűlésében hat helyet biztosítottak a magyar képviselők számára,
s el kellene dönteni, hogy milyen elvek alapján delegálják a pártok
képviselőiket. Megjegyezte, hogy a szervezet ügyrendje szerint a
négyéves ciklusokban valamennyi parlamenti pártnak képviseltetnie
kell magát. Volt olyan javaslat, hogy paritásos alapon mind a hat
párt küldjön egy-egy képviselőt. Antall József az MDF véleményét
tolmácsolva kifejtette, hogy a pártoknak súlyuknak megfelelően
kellene delegálniuk, s a kisebb pártok a négyéves ciklus alatt
kétévenként váltogatnák egymást. Döntés ebben a kérdésben sem
született, így erre a témára is az április 26-ai értekezleten térnek
vissza.

    Szűrös Mátyás arról adott tájékoztatást, hogy külföldről - Varga
Béla kíséretében - hat volt nemzetgyűlési képviselő is részt vesz az
Országgyűlés alakuló ülésén. Annak idején egyébként valamennyien a
Parlament kereszténydemokrata szárnyához tartoztak. Az ideiglenes
ülésrend szerint a hat egykori politikus a miniszterhelyetteseknek
fenntartott páholyban foglalhat helyet. Orbán Viktor úgy vélte:
gátat kellene vetni az ilyesfajta politikai udvariasságnak, semmi
sem indokolja, hogy a hat kereszténydemokrata politikust
díszvendégként fogadják. Meglehetősen élénk vita bontakozott ki e
témában. Torgyán József annak a véleményének adott hangot, hogy az
utolsó legitim Nemzetgyűlés tagjait igenis megilleti ez a
megkülönböztetés. Ám felvetődött az is, hogy ennek a Nemzetgyűlésnek
jónéhány olyan képviselője is volt, akiket - politikai elveik miatt
- senki sem látna szívesen a Parlamentben. (folyt.köv.)



1990. április 19., csütörtök 18:41


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Folytatódott a parlamenti pártok képviselőinek konzultációja (4. rész)


Végül is kompromisszumos megállapodás született: a külföldön élő
kereszténydemokraták közül négyen elfoglalhatják a KDNP díszvendégei
számára fenntartott négy helyet, ketten pedig Varga Béla kísérőiként
érkeznek a Parlamentbe. Ugyancsak e témakör kapcsán egyeztek meg a
résztvevők abban is, hogy az alakuló ülésre mind a tíz hivatalosan
elismert hazai egyház vezetőjét meghívják.

    A konzultációt követően a hat párt képviselői átvonultak Németh
Miklós miniszterelnökhöz, és bekapcsolódtak abba a megbeszélésbe,
amely a jelenlegi kormány néhány képviselője és a pártok vezetői,
gazdasági szakemberei között már korábban megkezdődött. A témát
elsősorban a KGST-hez és a Nemzetközi Valutaalaphoz fűződő
kapcsolatok adták. A csütörtöki találkozó egyébként folytatása volt
az elmúlt héten megkezdett tanácskozásnak, amelynek során a
miniszterelnök és az érintett kormánytagok részletes tájékoztatást
adtak a pártok képviselőinek a hazánkban kialakult gazdasági
helyzetről és a legsürgetőbb tennivalókról. (MTI)



1990. április 19., csütörtök 18:43


Vissza » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal


SZER hallgató telefonüzenete:

"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB10BUD