|
|
|
|
Szakértői szinten folytatódott az Országgyűlés előkészítése (1.
rész)
|
1990. április 12., csütörtök - A pártok szakértői
csütörtökön folytatták az új Országgyűlés munkájának előkészítését;
az új Országgyűlés alakuló ülésének menetrendjéről, valamint a
legfontosabb parlamenti teendőkről cseréltek véleményt Szűrös Mátyás
ideiglenes köztársasági elnöknek és a Parlamentbe bejutott hat párt
vezető képviselőinek szerdán lezajlott konzultációja alapján. A
tanácskozáson kitűnt, hogy a legtöbb kérdésben - alapvető
információk, illetve megfelelő felhatalmazás hiányában - további, az
egyes pártokon belüli, pártközi és a pártok szakértői közötti
egyeztetésekre, megállapodásokra van szükség.
A csütörtöki tanácskozáson a szakértőknek egyelőre abban sikerült egyetértésre jutniuk, hogy az alakuló ülésre az ország házába ne hozzák át a szent koronát, jóllehet a biztonsági feltételek megteremthetők. Konszenzus teremtődött az alakuló ülés protokolláris jellegű napirendjeinek többségében, valamint abban, hogy az új ideiglenes köztársasági elnök ne az első ülésnapon, hanem másnap jelentse be a kormányalakítási megbízást. A résztvevők elfogadták: az alakuló ülésen feltétlenül szükség lenne a belbiztonsági szolgálat tevékenységét vizsgáló bizottság, valamint az új Házszabály kidolgozásával foglalkozó bizottság létrehozására, a többi testület esetében pedig legalább az elnevezésről dönteni kell.
A következő szakértői megbeszélésen - április 18-án - váltanak szót arról, kik legyenek az alakuló ülés díszvendégei, hogyan helyezkedjenek el a pártok az ülésteremben. Megállapodtak abban is, hogy mielőbb hozzá kell kezdeni annak kimunkálásához, milyen bizottságok működjenek a jövőben a Parlamentben, ezzel szoros összefüggésben szükséges kidolgozni az új Házszabályt, mert csak ezek ismeretében alakíthatók ki igazából a személyi kérdések alapelvei.
Az első szakértői megbeszélésen nagyjából körvonalazódott, hogyan foglalnak majd helyet a pártok a Parlamentben. Az Országgyűlés szakértői - a technikai lehetőségeket és a politikai szempontokat is figyelembe véve - javaslatot tettek a pártok ,,ültetési sorrendjére,,. A szakértők végül is egyetértettek abban, hogy az elnöki pulpitustól jobbra a kormányzó - koalíciós - pártok saját elhatározásuk szerinti sorrendben, majd a legnagyobb ellenzéki párt, az SZDSZ foglaljon helyet. A további sorrend a pártok közötti megállapodás függvénye. (folyt.köv.)
1990. április 12., csütörtök 20:24
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Szakértői szinten folytatódott az Országgyűlés előkészítése (2.
rész)
|
Élénk vita bontakozott ki a független képviselők helyzetéről, pontosabban jogosítványairól. Fodor István - jelenleg még a Ház megbízott elnöke - ugyanis sérelmezte azt az előző napi tanácskozásról a sajtóban megjelent megállapítást, hogy a többpárti Parlamentben a független képviselők külön nem alkothatnak csoportot, s ezzel összefüggésben azt, hogy a pártok vezetői megállapodtak arról: a tisztségviselőkre a pártfrakciók vezetői tesznek javaslatot. Utalt arra: az alkotmány bármilyen jogosítvánnyal ruházza fel a pártfrakciók vezetőit, a rendelkezésben mindig ott szerepel a pártokhoz nem tartozó képviselők megbízottja is. Emellett a választójogi törvény is kimondja, hogy minden képviselő azonos jogokkal és kötelességekkel rendelkezik, a Parlament ügyrendjében pedig benn foglaltatik, hogy a parlamenti képviselettel rendelkező pártok, valamint a pártokhoz nem tartozó képviselők csoportokat alkothatnak. Igaz, az ügyrend korlátoz is: eszerint legalább 10 képviselő kell egy csoport megalakításához. Fodor István azt kérte, legalább az elvi lehetőségét hagyják fenn annak, hogy független képviselői csoport is alakul.
Többen úgy vélekedtek: a Parlamentnek pártelvűnek kell lennie, olyannak, amely a pártok által alapított pártcsoportok alapján működik. Ezért a független képviselők megbízottjuk útján addig ne nyilváníthassanak olyan kérdésekben véleményt, amelyekben a törvények a frakcióvezetőknek adnak jogosítványt mindaddig, amíg meg nem alakulhat önálló csoportjuk. Ez viszont aligha tűnik lehetségesnek, még akkor sem, ha a jelenlegi független képviselőkhöz csatlakoznak majd az Országgyűlés által megválasztott nemzetiségi képviselők, továbbá azok, akik esetleg párt támogatásával, vagy párt listáján jutottak be a Parlamentbe, de nem akarnak annak frakciójához csatlakozni. Egy elhangzott vélemény szerint ugyanis - s ez ellen senki nem emelt szót - az új Házszabályban a pártcsoport megalakításához szükséges minimumot 40 képviselőben kellene meghatározni.
Akadt viszont ellenkező nézet is, amely szerint a ,,pártokhoz nem tartozó képviselők megbízottja,, megfogalmazás éppen feloldást jelent a csoportalakítás kötelezettségével szemben, annak esetleges lehetetlensége miatt. Tehát a függetlenek is nyilváníthassanak a frakcióvezetőkhöz hasonlóan, megbízottjuk útján véleményt.
A tisztségviselők megválasztásának elvei közül abban sikerült megállapodni, hogy az alakuló ülésen a korelnök felolvassa a javasolt személyeket, s a Parlament vita nélkül döntsön majd. (folyt.köv.)
1990. április 12., csütörtök 20:29
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Szakértői szinten folytatódott az Országgyűlés előkészítése (3.
rész)
|
Végezetül a szakértők véleményt cseréltek arról is: szinte közvetlenül az alakuló ülést követően, ideiglenes megoldást kell találni a képviselők jogállására és javadalmazására. Ehhez kérték, hogy megismerhessék a korábban elkészült és az előző Parlament által el nem fogadott törvényjavaslatot is.
A tanácskozáson elhangzott: az Országgyűlés tárgyalásokat kezdett az MSZP-vel a Jászai Mari téri székház átvételéről. Így ugyanis biztosíthatók lennének minden egyes képviselő számára is a megfelelő munkafeltételek, hiszen köztudott, hogy a Parlamentben erre sohasem lesz elegendő hely. (MTI)
1990. április 12., csütörtök 20:33
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|