|
|
|
|
Fidesz-javaslat lenini szoborparkra
|
-----------------------------------
München, 1990. március 27. (SZER, Magyar híradó) - Lángh Júlia gondolatmenetéhez lehetne fűzni a békéscsabai Fidesz-szervezet kezdeményezéséről szóló interjút, amelyet Várkonyi Balázs, szegedi külső munkatársunk készített a békéscsabai Fidesz két aktivistájával.
- Az ötlet kétségkívül nagy, a békéscsabai Fidesz ötlete, mely szerint: Létesüljön lenini szoborpark Békéscsabán felhívással fordultak az ország minden Lenin-szobor tulajdonosához. Ma érkezett-e valami válasz a felhívásra?
- Nagy Sándor vagyok.
- Fülöp Zoltán vagyok.
- Egyelőre konkrét válasz még nem érkezett, de visszhangját már hallottuk és az valami baromi jó, szóval mindenkinek tetszik az ötlet, kivéve az eddigi hatalomnak a birtokosait, ezenkívül mindenki örül az ötletnek.
- Mondjuk én annyit hallottam, hogy például Vácon egy Lenin-szobrot próbáltak becsomagolni, és mondták, hogy nagyon szívesen küldenék azt Békéscsabára, hogyha lenne, meg azt hiszem, hogy Szegeden is ugyanez az álláspont, ott is nagyon szívesen küldenék, hogyha meglenne ez a park. A visszhangja nagyon jó szerintem.
- Nekem a felhívás egy mondata külön megütötte a szememet; nem is tudom hol találom, na mindegy, lényeg az, hogy jó magas kőkerítéssel vennétek körül ezt a parkot. Ebbe külön valami fanyar humort érzek.
- Hát igen, mivel ez nem olyan park lenne, ami egy várost díszítene, hanem olyan zarándokhely, amit azért nem kell, hogy mindenki lásson, akit nem érdekel.
- Kevésbé erős idegzetűek például, vagy még fejlődésben lévők. (folyt.)
1990. március 27., kedd
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Fidesz javaslat - 1. folyt.
|
- Mert ha utána gondolunk, az elmúlt 40 év egy nagy láger volt, és most egy kicsiny területre összeszednénk az egész lágerképeket, a szimbólumokat, és azt mind egy helyre, egyfajta lágerbe tennénk bele.
- Belegondoltatok, hogy mennyi szörnyűségesen randa szobor gyűlik majd össze?
- Gondoltunk rá. Nem tudom, mennyi Lenin- szobor van az országban, biztos nagyon sok, és nem is csak Lenin- szobor, azért mindenféle ilyen régi eszmehordozó szobrok lesznek, gondolom én.
- Én úgy gondolom, hogy nem lehet elég randa szobor, mert azért itt nagy az a Békéscsaba, és nagy az a Békés megye, s tudunk neki helyet keríteni, tehát az a veszély nem fenyeget, hogy ne tudnánk elhelyezni az összes randa szobrot.
- És hát jó magas fal lesz a tervek szerint, hogy ki ne szökhessenek, ne adj isten.
- Nem beszélve arról, hogy jön a világkiállítás, és ez egy kuriózium lesz, ide el lehet jönni, és nem lehet majd kívülről megnézni a Lenin-szobrokat, hanem belépővel be lehet majd menni, aminek a bevételét természetesen az állami gondozott fiataloknak ajánlanák fel. Nem gondoljuk, hogy ez óriási összeg lesz, de azért mégiscsak valami, és legyen az állami gondozott fiataloknak is valami hasznuk a Lenin-szobrokból.
- Én azt hiszem, a legnagyobb veszély az, hogy a szellem ki ne szökjön onnét a karanténból, csak hát nincs olyan magas fal, amely ezt garantálná.
- Én azt gondolom, hogy meglesz az a fal, ami elzárja a külvilágtól.
- Köszönöm szépen a beszélgetést a Fidesz aktivistáinak. +++
1990. március 27., kedd
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|