|
|
|
|
- Csoóri Sándor a választásról - 1. folyt.
|
- Szinte kezd elterjedni egész Erdélyben. De a legszomorúbb, a leglehangolóbb az, hogy a román hírközlő szervek szítják a lakosság indulatait, bőszítik őket. Olyan módon tájékoztatják félre a lakosságot, ahogyan szinte Ceausescu idejében félretájékoztatták. Most más előjellel természetesen mindenért a magyarságot okolják.
Ma reggel egy ortodox pap véleményét hallottam - meg is hatódtam tőle -, mert ő mondta, hogy nem igazak azok a híresztelések, amiket a román kormány elhint és szétsugároz az országban. Mert odaát, amelyiknek ő a papja, ott nem halt meg senki sem, a magyarok nem bántottak senkit, tehát ő maga cáfolta meg. Feszült, fojtott, drámai a helyzet Romániában. Pedig ha az ember elgondolja - történelmi méretekben gondolja el -, hogy mi is történt ebben a században. A magyarságnak Trianont kellett elviselnie. A románságnak most csak a demokráciát kellene elviselnie.
Ég és föld a kettő közötti különbség, mert Trianont a békeszerződéssel ráerőltették egy térségre, így a magyar kisebbségre is. Most a demokráciát kellene elviselniük a románoknak. Abban a pillanatban, hogyha ezt elviselnék, ez a helyzet nem adódhatott volna elő.
- Tehát Csoóri Sándor úgy látja, hogy van megoldás az esetben, hogyha az emberi jogokat betartják Romániában. Tehát az ideiglenes kormány érvényt szerez ennek?
- Az emberi jogokat és intézményes jogokat kell biztosítani a kisebbségeknek, mert a Nyugat mindig abba az önhittségbe, és abba a vak tévedésbe esett bele, hogyha az emberi jogokat biztosítják - tehát ha ezt kinyilvánítják -, akkor máris megoldottak a kisebbségi jogok. De ez sosem így van. Mindaddig, amíg nincsenek intézményes jogai, iskolái, egyetemei, bizonyos tulajdona nincs a kisebbségnek, akkor minden elvehető tőle. (folyt.)
1990. március 26., hétfő
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|