|
|
|
|
Az újvidéki Magyar Szó marosvásárhelyi tudósítása
|
Márkus Gyula, az MTI tudósítója jelenti:
Belgrád, 1990. március 21. szerda (MTI-tud.) - Az újvidéki
Magyar Szó szerdai számának első oldalán ,Vasvillás demokrácia,
címmmel tudósított a marosvásárhelyi magyarellenes kilengésekről.
Kiemelte, hogy a Vatra Romaneasca nevű fasisztoid szervezet
felbújtására a tömeg szétverte a Romániai Magyar Demokrata Szövetség
székházát, és súlyosan megsebesítette Sütő András írót.
,,Mondjuk meg nyíltan: a Vatra Romaneasca eddig kimondottan véres magyarellenességével tűnt ki - írta a jugoszláviai magyar lap - a véres szó, sajnos, ország-világ előtt szó szerint értendő. Programnyilatkozatából már megalakulásakor kitetszett, hogy a testvériség, a barátság, a hazaszeretet szavai mögé bújva egy mélységesen nacionalista, soviniszta szemlélet nyilvánul meg, amely csak az alkalmat keresi a konkrét aktivitásra és ez az alkalom március 15-ével érkezett el. Ezúttal ugyanis az erdélyi magyarság évtizedek óta először megünnepelte az 1848-as forradalom kitörésének az évfordulóját. Az erdélyi magyarlakta falvakban, városokban csendesen, példás fegyelemben zajlottak le ezek az ünnepségek. Már ahol megengedték őket. Szatmárnémetiben például a ,,vatrások,, megakadályozták a 48-as forradalom egyébként román hőse, Balcescu szobrának a megkoszorúzását és erőszakkal lemondatták a város vezetőségének magyar tagjait. És az sem véletlen, hogy a feltüzelt, agresszív tömegben éppen azok voltak a hangadók, akik a Ceausescu-diktatúra évei alatt felelős párt- vagy állami funkciót töltöttek be, egyesek pedig éppen a rettegett Securitate soraiban teljesítettek szolgálatot.
A marosvásárhelyi magyarellenes megmozdulást ismertetve a lap kiemelte, hogy tettleg bántalmazták Sütő András írót is, aki súlyos sérüléseket szenvedett, s emlékeztetett arra, hogy ,,olyan személyiségre támadtak, aki az utóbbi években nemcsak az erdélyi, hanem az egyetemes magyarság jelképévé is vált,,. Ezután aláhúzta: a véres pogrom szervezői és végrehajtói mellett a rendfenntartó erők, főként pedig Marosvásárhely polgármestere bűnös tétlenségének is szerep jut abban, hogy a történtek idáig fajulhattak.
A Magyar Szó és a Dnevnik részletesen ismertette az események budapesti visszhangját, Szűrös Mátyás, Németh Miklós és Horn Gyula állásfoglalásait. +++
1990. március 21., szerda 12:03
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|