|
|
|
|
Horn Gyula felszólalása a magyar-román értelmiségi csúcson
|
1990. március 19., hétfő - Magyar-román párbeszéd címmel hétfő reggel Budapesten megkezdődött tanácskozáson az első felszólaló Horn Gyula külügyminiszter, a rendezvény védnöke volt. A találkozó jelentőségét méltatva hangsúlyozta, hogy a rendezvény elősegíti a magyar és a román értelmiség európai színvonalú, civilizált párbeszédét. A két nép közötti párbeszéd megteremtése nem öncél: a jelenlegi európai helyzet lehetővé teszi, hogy a két ország új alapokra helyezze kapcsolatrendszerét. Ez egyben nagy felelősséget is ró a két ország kulturális, szellemi életének képviselőire, hiszen megnyílt előttük a lehetőség, hogy a maguk eszközeivel hozzájáruljanak egy új, demokratikus Európa felépítéséhez. Ezzel a történelmi lehetőséggel mindkét országnak élnie kell. Horn Gyula véleménye szerint a megbékélés, az együttműködés alapjainak megteremtéséhez feltétlenül szükség van arra, hogy a két ország szembenézzen a múlttal, s levonja annak tanulságait. A múlt ismerete alapján el kell takarítani az útból a ferdítéseket, hamisságokat, illetve a politikában évtizedeken át jelenlévő önzést. Szükség van arra is, hogy szakítsanak a hatalmi önzéssel, amely különösen a Ceausescu-rendszer alatt egészen a hatalmi tébolyig vezetett.
Magyarország az elmúlt év karácsonyán nagy örömmel fogadta a romániai forradalom hírét, s elsőként ismerte el az új vezetést. Ez is azt bizonyította, hogy a magyar népben nincs gyűlölség a román néppel szemben. A gyűlölködést az anakronisztikus politikai hatalom mesterségesen táplálta. A régi hatalom megdöntésével azonban most új alapokra lehet helyezni a magyar-román viszonyt. Magyarország egy demokratikus, stabil, az európai hagyományokra és értékekre épülő Románia létrejöttében érdekelt. A magyar és a többi kisebbség jogai csak egy ilyen demokratikus államban biztosíthatóak.
A magyar külügyminiszter ugyanakkor azt sem hallgatta el, hogy sok tekintetben nem igazolódtak hazánknak a romániai forradalommal kapcsolatos várakozásai. Igen lassú az előrehaladás a magyar-román viszony rendezésében. Tapasztalható az is, hogy a bukott diktatúra egyes személyiségei tovább működnek, s átmentik a magyarellenes politika némely elemét. Hangoztatta: közös érdek, hogy ne legyen szakadék a kinyilvánított politikai szándékok és a tettek között.
A nyitó felszólalás után megkezdődött a vita, amelyet a társelnökké megválasztott Csoóri Sándor író vezetett. A résztvevők megválasztották a szerkesztő bizottságot is: ez a tanácskozás tapasztalatai alapján várhatóan egy közös nyilatkozatot szövegez meg. (MTI)
1990. március 19., hétfő 11:44
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|