|
|
|
|
Március 15. - 199O - Kossuth tér (3. rész)
|
Torgyán József arra kérte az ünneplő sokaságot, hogy amikor március 25-én az urnák elé járulnak, gondoljanak 1848 márciusának hőseire, és gondoljanak arra a sok névtelen hősre, aki most, 1990-ben vívja ki mindazt, amit 1848-ban nem sikerült megvalósítani. Dörgő hangon szólította fel az ellenzéki pártokat, hogy haladjanak együtt a szabadság és a jólét megvalósításának az útján, hiszen egyetlen közös céljuk van: a győzelem kivívása. Március 25-e legyen végre a megvalósult szabadság napja, s minden magyarok győzelmének ünnepe - fejezte be nagy ovációval kísért szavait a párt-főügyész.
Hangoskodás, füttykoncert fogadta a Hazafias Választási Koalíció képviseletében mikrofonhoz lépő Mikola Istvánt. A szónok felhívta a figyelmet: a tizenkét párt megegyezése alapján kapott lehetőséget arra, hogy az ország háza előtti téren mondhassa el beszédét. Kérte, hogy a méltatlankodók ennek jegyében hallgassák meg mondanivalóját.
A politikai kultúrát nélkülöző közjáték után - az előre eltervezett szöveget a megismétlődő bekiabálások miatt jelentősen megkurtítva - a szónok a magyar demokrácia előfutárainak szellemiségét idézte, rámutatva, hogy az ő művük az az alap, amelyre nemzetünk új életformáját lehet és kell építeni. Hangsúlyozta: ma, amikor a pártállamot, az idegen modellt lebontva rendszerváltásra készül az ország, amikor elsöpörjük a zsarnokságot - amelyet nem a Petőfi által ostorozott királyok és földesurak, hanem személytelen hatalmak képviselnek -, tudni kell, hogy nem jutott még el a haza minden szögletébe a demokrácia szelleme. Annak a meggyőződésének adott hangot, hogy 1848-hoz méltó mai világtörténelmi vállalkozásunk sikerrel jár, ehhez azonban - fűzte hozzá - a legkülönbözőbb politikai irányzatok legjobb erőinek egy független, cselekvőképes, legitim, felelős nemzeti kormányban kellene összefogniuk.
Az ünnepi szónoklatok sorát Dobos László csehszlovákiai magyar író felszólalása zárta. Az író a Magyar Néppárt kezdeményezésére, a március 15-i ünnepségeket szervező pártok felkérésére a határainkon túl élő magyarság nevében fejtette ki gondolatait.
Dobos László emlékeztetett arra, hogy ezen a napon Európa s a világ számos pontján elhelyezik a megemlékezés virágait Petőfi, Kossuth, Bem és megannyi ,48-as hős alakját megörökítő emlékműveken. A tisztelgés bejárja a szabadságharc történelmi és térbeli útját. 1848-at most csak egy időpillanat választja el a mától. Az újkori zsarnokság porbahullása hozza létre ezt a közelséget. Kelet-Közép-Európa népeinek közös élménye a zsarnokság uralmának megdöntése, s a szabadság esélye. A történelem most minden szomszédos népnek egy időben kínálja ugyanazt az esélyt. (folyt.köv.)
1990. március 15., csütörtök 17:58
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|