|
|
|
|
Vegyestulajdonú bankok - a pénzügyminiszter-helyettes
nyilatkozata (1. rész)
|
1990. március 7., szerda - A magyar pénzügyi, pénzintézeti
rendszer fejlődése szempontjából igen fontos, hogy a különböző
külföldi bankok minél nagyobb számban jelenjenek meg Magyarországon,
akár önálló képviselettel, akár vegyestulajdonú bankok
részvényeseiként. A leendő banktörvényben azonban nagyon pontosan
körül kell határolni a tőkekivitelük, a bankrendszerben játszott
szerepük módját, formáit. A törvényben arra is ki kell térni, hogy a
legnagyobb magyar kereskedelmi bankokban mekkora részesedéssel
rendelkezzenek, a jelenlegi elképzelések szerint ez maximum 30
százalék lehet - nyilatkozta Járai Zsigmond
pénzügyminiszter-helyettes, az Állami Bankfelügyelet vezetője az MTI
munkatársának.
Hangsúlyozta: a bankok jelenlegi technikai szintje miatt a bankszolgáltatások színvonala igen alacsony. A szükségesnél kevesebb számítástechnikai eszközzel rendelkeznek, modern csekkforgalom, a hitelkártyaforgalom bevezetésére nem készültek fel. A kereskedelmi bankok egyre inkább kiszorulnak a vállalatok hitelezéséből, részben a Magyar Nemzeti Bank hitelszűkítő politikájának következtében, részben a bankszolgáltatások színvonala miatt. Napjainkban a vállalatok egymás közötti hitelezése, a fedezetlen fizetési megbízások összege mintegy 200 milliárd forintot tesz ki, ez körülbelül megegyezik a pénzintézetek rövid lejáratú hiteleinek összegével.
A pénzügyminiszter-helyettes kiemelte: a külföldi bankok részvétele a magyar pénz- és tőkepiacon nagymértékben segítené a szolgáltatások bővítését, fejlesztését. Ezt egyrészt vegyestulajdonú bankok formájában lehet megvalósítani, másrészt úgy, hogy a külföldi bankok önálló irodát nyitnának Magyarországon. Az utóbbi elképzelést akár adókedvezményekkel is lehetne támogatni. A vegyesbankok nagyszámú megjelenése élénkíti a versenyt a bankok között, élénkíti az értékpapír-piac fejlődését. A hazai pénzügyi életben való részvételükkel megszünhetne az a mostani gyakorlat, hogy nem egy esetben a bankok saját részvényeseiknek hiteleznek. A pénzügyi politikán belül így hatékonyabban lehetne érvényesíteni a veszteséges vállalatok hitelezésének megszüntetését, ezen vállalatok felszámolását. (folyt. köv.)
1990. március 7., szerda 13:06
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|