|
|
 |
|
 |
Románia - RMDSZ
|
Oltványi Ottó, az MTI tudósítója jelenti:
Bukarest, 1990. március 4. vasárnap (MTI-tud.) - Romániában
is megemlékeznek 1848. március 15-e történelmi jelentőségéről,
mégpedig ,,a szabadság, a jogegyenlőség és a testvériség jegyében,,
- döntötte el a Romániai Magyar Demokrata Szövetség Országos
Ideiglenes Intéző Bizottságának elnöksége.
A szövetség vasárnap kiadott közleményében felkérte az RMDSZ
megyei és helyi szervezeteit, hogy március 15-e alkalmából
szervezzenek ünnepi rendezvényeket, azzal a jelszóval, hogy a
forradalom üzenete ma is érvényes: a jogegyenlőség biztosítása
alapvető feltétele a romániai demokratizálódásnak.
Az elnökség elhatározta, hogy a magyar nemzeti kisebbség
sérelmeiről, a diktatúrában bevezetett jogtipró politikai, gazdasági
és kultúrális intézkedésekről dokumentációs listát készítenek. Fehér
könyvben hozzák nyilvánosságra a magyar nemzetiséget elnyomó
zsarnoki intézkedéseket, az anyanyelvi oktatást ért
felbecsülhetetlen károkat, az intézményesített magyarellenesség
dokumentumait. A fehér könyvet magyarul, románul és öt világnyelven
jelentetik majd meg.
Király Károly, az Ideiglenes Nemzeti Egységtanács alelnöke az
RMDSZ-ülésen tájékoztatást adott a román belpolitikai helyzetről és
a nemzeti kisebbségeket érintő tárgyalásokról. A politikus külön
kitért annak kiemelésére, hogy az Ideiglenes Nemzeti Egységtanács
Végrehajtó Irodája legközelebbi ülésén a romániai nemzeti
kisebbségek helyzetéről tanácskozik majd. Személyi kérdésekben is
határozott az országos elnökség. Sütő András marosvásárhelyi író
sokoldalú elfoglaltságára való tekintettel kérte, hogy mentesítsék
az RMDSZ parlamenti csoportjában való részvételtől. Ugyanakkor
bejelentette, hogy az RMDSZ-nél továbbra is készséggel ellátja
rábízott feladatát. Sütő András parlamenti helyére az elnökség
Lőrincz Lászlót delegálta, aki az Ideiglenes Nemzeti Egységtanács
Nemzeti Kisebbségek Ügyeivel Foglalkozó Bizottságának alelnöke.
Az országos elnökség a sepsiszentgyörgyi küldöttértekezlet
megbízásából létrehozta a Romániai Magyar Demokrata Szövetség
tanácsadó testületét. Ennek a szervnek Király Károly lett az elnöke,
míg tagjának választották Cs. Gyimesi Évát, Fábián Ernőt, Kányádi
Sándort, Sütő Andrást és Törő Tibort. +++
1990. március 4., vasárnap 17:40
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|