|
|
|
|
Búcsú Karády Katalintól (1. rész)
|
1990. február 19., hétfő - Budapesten, a Szent István
Bazilikában hétfőn 11 és 13 óra között róhatták le kegyeletüket
Karády Katalin ravatala előtt családtagjai, barátai, tisztelői. A
New York-ban február 9-én elhunyt művésznőtől a fővárosiak és
vidékiek ezrei búcsúztak megrendülten.
Délután Szabó Géza kanonok celebrált gyászmisét. Méltatta a Budapesten született művésznő érdemeit, vázolta sikerekben és megpróbáltatásokban gazdag életútját. A negyvenes évek magyar hangosfilmjeinek kedvelt szereplőjét 1944-ben, a német megszállás idején a Gestapo letartóztatta. A Zrínyi utcai börtönben töltött időszak után sem következett nyugalom számára: 1945 után az Andrássy út 60-ba kellett a művésznőnek naponta kihallgatásra járnia. Szerződés és kenyér nélkül maradt, ezért 1949-ben elhagyta az országot. Kisebb kitérők után New York-ban telepedett le, ahol az utóbbi időben már a külvilágtól, a művészi élettől visszavonultan élt.
A művésznő barátainak, tisztelőinek kérésére a Külügyminisztérium segítségével sikerült Karády Katalin földi maradványainak gyors hazahozatala. Így teljesült a művésznő végakarata: hazájában, magyar földben nyugodhat. (folyt. köv.)
1990. február 19., hétfő 15:31
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|