|
|
 |
|
 |
Romániai magyarság - Sütő András (1. rész)
|
Bukarest, 1990. február 10. szombat (MTI-TUD) - A
Ceausescu-diktatúra magyarellenes akcióiról Marosvásárhelyen
előkerült bizalmas okmányokat hozott nyilvánosságra az A hét című
hetilap, amely ezzel kapcsolatban beszélgetést közölt Sütő
Andrással. A neves iró kijelentette: ,,A forradalom napjaiban
szétszórt iratokból előkerült bizalmas jelentés elképesztő
cinizmussal tanúskodik minden idők egyik legnagyobb méretű
betelepítési akciójáról és annak eredményéről,,.
A hetilap által közöltekből kitűnik: Marosvásárhelyen az
1977-ben tartott hivatalos népszámláláson a város magyarsága 62
százalékot alkotott, a románoké pedig 35,8 százalék volt. 1985
elején az arány 55,9:42,9-ra változott, még mindig a magyar
kisebbség javára. A Maros megyei pártbizottság első titkárának most
előkerült bizalmas és titkosan kezelt adatai alapján 1990-re román
többséget akart kialakítani a román vezetés. Ezért még 1985-ben azt
javasolták, hogy öt év alatt 22800 román nemzetiségű személy
betelepítését engedélyezzék a ,,zárt városba,,. Ezzel a román
lakosság részaránya elérte volna 1990 végére az 58-60 százalékot.
A nyilvánosságra került tervet kommentálva Sütő hangoztatta,
hogy az számszerűleg fedi föl azt az államilag szervezett
lakosságmozgatást, amelynek eredményeként megszaporodott a magyar
munkanélküliek száma. Így fény derül arra, hogy a szakiskolát,
főiskolát végzett magyar fiatalok ezrei, tízezrei miért
kényszerültek távoli megyékben munkát vállalni, hogy a helybeli
születésű tanáro, orvosok miért kényszerültek ezrével Moldva
falvaiba.
Sütő András nyomatékosan hangsúlyozza: az ügyben érintett román
lakosságot a legcsekélyebb mértékben sem érheti bírálat, vagy
elítélés. Nem bűne, hogy a diktátornak a Sztálinéhoz hasonló
jelszava volt: ,,A magyarság kérdése csupán vagonkérdés,,. Távlati
elgondolása szerint a romániai magyarság, de kiváltképp a
Székelyföld etnikai szétszóratásának fasisztoid célját szolgálta
többek közt a falurombolás terve is, amellyel a Székelyföld mint
etnikai egység megsemmisült volna. (folyt.)
1990. február 10., szombat 19:09
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|