|
|
 |
|
 |
Magyarország egyoldaluan felmondta a megállapodást (1. rész)
|
1990. február 9., péntek - A Külügyminisztérium közleményben
tudatta az MTI-vel, hogy Havasi Béla illetékes miniszterhelyettes
pénteken jegyzéket adott át a budapesti román ügyvívőnek, amelyben a
Magyar Köztársaság 1990. február 10-ei hatállyal felmondja a kettős
állampolgárság eseteinek megoldásáról és megelőzéséről 1979. július
13-án aláírt magyar-román államközi megállapodást. Erre a jogszerű
lépésre az egyezmény megfelelő cikkelye adott lehetőséget.
A közlemény indokolása szerint a felmondást a Magyarországon
tartózkodó több ezer romániai menekült rendezetlen helyzete, illetve
a közös megoldásra tett magyar kezdeményezések előli román
elzárkózás tette szükségessé.
A Magyar Köztársaság e lépése annak a törekvésének a
megvalósítását szolgálja, hogy az emberi jogokat, így az
állampolgársághoz való jogot is a nemzetközi normákkal, valamint
sokoldalu egyezményes kötelezettségeivel összehangban kezelje.
A magyar fél a jegyzékben azt is bejelentette, hogy kész a román
féllel haladéktalanul tárgyalásokat kezdeni az állampolgárságot
érintő kérdések mielőbbi rendezéséről.
Mindezekkel összefüggésben a Belügyminisztérium is közleményt
adott ki. Eszerint: a kettős állampolgárságról kötött egyezményben
annak idején a szerződő felek kötelezettséget vállaltak arra, hogy
csak abban az esetben adják meg az állampolgárságot a másik szerződő
fél állampolgárának, ha ez a személy okirattal bizonyítja, hogy
másik állampolgársága megszünt. Az egyezmény felmondásával megnyílik
a lehetőség arra, hogy a Magyarországon élő román állampolgárok
magyar állampolgárságot szerezzenek, román állampolgárságuk
megmaradása mellett.
A Romániában élő magyarok érdeke azt kívánja, hogy
szülőföldjükön gyakorolhassák az egyént és a kisebbségeket megillető
emberi jogaikat. Várható, hogy a Romániából érkezett jelenleg
Magyarországon élő sok ezer menekült mihamarabb visszatér
szülőföldjére. Ugyanakkor a magyar kormány nem zárkózik el attól,
hogy a Belügyminisztérium útján az ideiglenes köztársasági elnöknél
kezdeményezze: azok a magyar nemzetiségü menekültek, akik
Magyarországon élnek, s beilleszkedtek a társadalomba, kérelmükre
(az érvényes jogszabályok alapján) magyar állampolgárságot kapjanak.
(folyt.köv.)
1990. február 9., péntek 17:28
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|