|
|
|
|
Casaroli - elutazás, nyilatkozat
|
Magyar Péter, az MTI tudósítója jelenti:
Róma, 1990. február 7. (MTI-tud. ) - Agostino Casaroli
bíboros, a vatikáni államtitkárság vezetője (,,miniszterelnöke,,)
szerdán Magyarországra utazott, hogy találkozzék a magyar állam
vezetőivel és aláírja a Szentszék és a Magyar Köztársaság
diplomáciai kapcsolatainak helyreállítására vonatkozó nyilatkozatot.
Casaroli, akinek kíséretében utazik Francesco Colasuonno érsek,
különleges megbízatású nuncius, és Kada Lajos érsek, a Szentszék
Szentségi és Istentiszteleti Kongregációjának titkára, találkozik a
Magyar Katolikus Egyház vezetőivel is, s misét mond Esztergomban a
Mindszenty tér felavatásán.
Elutazása előtt, a repülőtéren nyilatkozva az MTI tudósítójának, a bíboros azt mondta: nagy örömmel tekint látogatása elé, amely nem is tudja hányadik már Magyarországon, de amely ezúttal igen fontos és ünnepélyes események alkalmával történik.
Arra a kérdésre, hogyan ítéli meg a napokban elfogadott törvényt az egyházakról, a lelkiismereti és vallásszabadságról, hangoztatta: még nem volt módja pontról pontra tanulmányozni az új törvényt, de annak megfogalmazását és megalkotását a Szentszék nagy figyelemmel kísérte, s ő úgy véli, hogy összességében az végül nagyon jó.
,,Mit jelent a Szentszék számára a diplomáciai kapcsolatok helyreállítása Magyarországgal annyi év után?,, - hangzott a következő kérdés.
,,Mindenekelőtt a rokonszenv és a barátság megerősítését e nép és ország iránt - válaszolta Casaroli bíboros. - Noha meg kell mondanom - fűzte hozzá - , ez korábban sem hiányzott. Most azonban hivatalosan is szentesítjük ezt. Remélem, hogy új korszak kezdődik kapcsolatainkban.,,
Egy másik kérdésre - hogyan járulhat hozzá a katolikus egyház a formálódó magyar demokrácia kiteljesedéséhez? - Casaroli bíboros hangoztatta, hogy ez a szerep igen fontos lehet. - Elsősorban a lelkiismeret és a tudat alakításával, a fiatalok nevelésével, hiszen a fiatal nemzedékek nem rendelkeznek tapasztalatokkal e téren. Az egyház közvetlenül nem vesz részt a politikában, nem ez a hivatása, de a lelkek formálásával, a demokratikus és szociális értékek erősítésével, az erkölcsi tudat alakításával fontos tényezője lehet a zajló társadalmi változásoknak,, - jelentette ki. +++
1990. február 7., szerda 14:55
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|