|
|
 |
|
 |
Fenn kell tartani a kormány cselekvőképességét
|
1990. február 7., szerda - Néhány napja, hogy az Országos
Tervhivatal és más főhatóságok, valamint a Soros Alapítvány által
támogatott úgynevezett Híd-csoport szakértői megvitatták azokat az
gazdaságpolitikai teendőket, amelyek megtétele elengedhetetlen
ahhoz, hogy a gazdaság működőképes maradjon, a választások után
megalakuló új kormány hivatalba lépéséig tartó mintegy 100 napos
periódus alatt. Mi várható a választások után; áthidalható-e a régi
kormány hivatalból való távozása és az új hivatalba lépése közötti
időszak a magyar gazdaságpolitikában anélkül, hogy
ellenőrizhetetlenné válnának a gazdasági folyamatok. Erről kérdezte
az MTI munkatársa Báger Gusztávot, az Országos Tervhivatal
közgazdasági főcsoportfőnökét.
Mindenekelőtt azokat a jogi kereteket kell tisztán látni,
amelyek a jelenlegi Németh-kormány működéséhez teremtik meg a
feltételeket - mondotta a Tervhivatal vezető tisztségviselője.
Nevezetesen: az alkotmány úgy rendelkezik, hogy a hivatalban lévő
kormány mindaddig teljes jogkörrel működik, amíg az új parlament
által választott kabinet át nem veszi az irányítást. Az
alaptörvényben olyan kitétel is szerepel, miszerint, ha a parlament
megvonja a bizalmat a kormánytól, akkor az ügyvivői minőségben
működhet tovább. Ez azonban megszorításokat tartalmaz a kormány
tevékenységére: ilyenkor a Minisztertanács nem köthet nemzetközi
szerződéseket, és rendeleteket is csak akkor hozhat, ha erre
törvényi felhatalmazást kap. Ebből látható, hogy a kormány csak
akkor maradhat cselekvőképes, s irányíthatja a gazdasági
folyamatokat teljes felelősséggel, ha a választások utáni új
kormány hivatalba lépéséig élvezi a honatyák bizalmát.
Ez a bizalom azért fontos, mivel még az elkövetkező időszakban
is az ország számára létfontosságú gazdasági intézkedéseket kell
meghoznia a jelenlegi kabinetnek. Ebben az időszakban válnak
ismertté - többek között a vállalati mérlegbeszámolók alapján -
teljes körűen az elmúlt év gazdasági eredményei, amelyek esetleg
gyors intézkedéseket tesznek szükségessé. Ugyancsak márciusig kötik
meg azokat a nemzetközi magánjogi és államközi szerződéseket,
amelyek jelentős mértékben befolyásolják az egyes ipari ágazatok és
a vállalatok működését. (folyt.köv.)
1990. február 6., kedd 21:37
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|