|
|
|
|
Munkavállalók Részvényvásárlási Programja (1.rész)
|
1990. február 5., hétfő - Megkezdődtek annak a törvénynek az
előkészítő munkálatai, amely lehetővé teszi, hogy a viszonylag kis
jövedelmű munkavállalók is bekapcsolódhassanak a privatizációs
folyamatba: Martonyi János kormánybiztos kezdeményezésére
kidolgozták a Munkavállalók Részvényvásárlási Programját. E munkában
részt vett a Magyar Tudományos Akadémia Állam- és Jogtudományi
Intézetének és Szociológiai Kutatóintézetének, a Magyar Nemzeti
Bank, az Országos Tervhivatal, a Pénzügyminisztérium, a
Pénzügykutató Rt. munkatársai.
A szakértői csoport egyik tagja, Lukács János iparszociológus az MTI munkatársának elmondta: a tervezett program meg kívánja teremteni annak a lehetőségét, hogy a munkavállalók részvénytulajdonosok legyenek vállalatuknál. A gazdaság jövőjének egyik kulcskérdése ugyanis az állami tulajdonlás lebontása, a privatizálás. Ebben a folyamatban azonban jelenleg csak korlátozott mértékben lehet a lakosság vásárlóerejére alapozni, mert a munkavállalók nagy tömegének nincs pénze részvények vagy tulajdonrészek vásárlására, s emiatt a jelenlegi privatizációs kedvezményeket sem veheti igénybe. Mindez korlátozza a széles körű privatizálás lehetőségét, a tőkeáramlás kibontakozását, az értékpapírok piacának gyors kiépülését.
A privatizáció most általában a munkavállalók feje felett és többnyire tudta, részvétele nélkül zajlik - mondotta. A munkavállalók nem értik mi történik körülöttük, ezért gyanakvást éreznek a változásokkal, így a tulajdonosváltással szemben is. Ez pedig súlyos konfliktusok veszélyét rejti magában, mihelyt felismerik, hogy a ,,nagy nemzeti osztozkodásból,, kimaradnak, a gazdasági válság terheit viszont cipelniük kell. Így különösen fontos, hogy a gazdasági társaságokká átalakuló állami vállalatok részvényei ne csak a külföldiek és a vagyonos belföldi magánszemélyek, hanem az egyszerű munkavállalók számára is megvehetővé váljanak.
Szükséges - hangsúlyozta Lukács János -, hogy a munkavállalók kedvező kamatozású, úgynevezett privatizációs hiteleket vehessenek igénybe. (folyt.köv.)
1990. február 4., vasárnap 17:08
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Munkavállalók Részvényvásárlási Programja (2.rész)
|
Ezt, a kamatokkal együtt a megvásárolt részvények osztalékából, illetve a törlesztés gyorsítására adott forrásadó- és vállalkozási nyereségadó-kedvezmények segítségével fizetnék vissza. A már kifizetett részvények, a törlesztés ütemében, korlátozott forgalmazhatósággal, névre szólóan kerülnének a dolgozók tulajdonába, de kezdettől teljes szavazati jogokat biztosítanának. A törlesztés befejezése után a forgalmazás korlátai megszűnhetnek. A hitelek felvételének és visszafizetésének szervezése és adminisztrálása a Munkavállalói Részvénytulajdoni Egyesület vagy egy megbízotti szervezet feladata lenne.
A Munkavállalók Részvényvásárlási Programja szerint a részvények legkevesebb 10 százalékának a dolgozók tulajdonába kellene jutnia.
A munkavállalók részvénytulajodonossá válása - a kutatások tapasztalatai szerint - akkor segíti elő a termelés költségeinek csökkentését, a termékek minőségének javítását, ha az eddigi vezetési módszereket is megváltoztatják. Tehát a részvénytulajdonos munkavállalók részt vehetnek a döntésekben, megfelelő tájékoztatást kapnak, ugyanis a vezetői parancsuralmat a profitérdekeltség és az együttműködés váltaná fel - hangsúlyozta a szociológus. (MTI)
1990. február 4., vasárnap 17:08
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|