|
|
|
|
Folytatta munkáját az Országgyűlés januári ülésszaka (23. rész)
|
Az Országgyűlés ezután Hámori Csaba indítványát tárgyalta meg. A képviselő az ülésnap elején nyilatkozattervezetet terjesztett elő a Romániában zajló eseményekről és az ott élő magyar nemzetiség helyzetéről. A tanácskozás egyik szünetében összeült a külügyi bizottság, s - kisebb változtatásokkal - elfogadásra ajánlotta a dokumentumot.
A tervezetről véleményt mondott Tamás Gáspár Miklós. Képviselő- -------------------- társai figyelmébe ajánlotta Ion Iliescu, a román Nemzeti Megmentési Front Tanácsa elnökének a Magyar Hírlapban megjelent interjúját, amelyben bizonyos engedményekre is utal. Majd aggodalmának adott hangot az egyik romániai ellenzéki párt kisebbségekkel kapcsolatos álláspontja miatt. E szervezet - amelyet a képviselő nem kívánt megnevezni - azt javasolja, hogy a nemzeti kisebbség fogalmát töröljék el, ne lehessenek kisebbségi iskolák, csak fakultatív nyelvoktatás. Ehhez hozzáteszik azt is - mondotta -, hogy azok az ,,idegen eredetű kisebbségek,,, amelyek Romániában élnek, egyénileg kérvényezhessék, hogy a román etnikum tagjaivá váljanak, s ehhez ajánlókat látnak szükségesnek. Tamás Gáspár Miklós szerint ez a nézet része egy sajnálatos politikai trendnek, amely nemcsak Romániára jellemző.
A képviselő - mielőtt elfogadásra ajánlotta a nyilatkozatot - e helyről is üdvözölte, hogy Csehszlovákiában képviselőnek választották Duray Miklós szlovákiai magyar írót.
Berecz János külügyi bizottság elnöke is szót kért, s rövid ------------ tájékoztatást adott a bizottság üléséről. Mint mondotta, először arról döntöttek, hasznos-e egyáltalán most egy ilyen nyilatkozat. Korábban úgy gondolták, a február végi ülésszakon foglalnak állást a romániai eseményekkel kapcsolatban, hiszen addigra világosabbá válnak az ott zajló folyamatok. Ám mivel szerdán reggel nyilvánosságra került e javaslat, úgy ítélték meg, meghátrálásnak tekinthető, ha nem foglalkoznak vele. Ezután már csak a nyilatkozat szövegére összpontosítottak, s - apróbb változtatásokkal - elfogadásra ajánlják azt.
Az Országgyűlés 202 igen, 1 ellenző szavazattal, 18 tartózkodás mellett elfogadta a nyilatkozatot. (Ennek szövegét külön hírben közöljük.) (folyt. köv.)
1990. január 31., szerda 18:28
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|