|
|
|
|
Folytatta munkáját az Országgyűlés januári ülésszaka (18. rész)
|
A szünet után a Magyar Köztársaság katonapolitikai érdekeinek képviseletéről, a szovjet csapatok hazánkból történő kivonásáról szóló országgyűlési határozattervezet tárgyalásával folytatta munkáját az Országgyűlés.
A tervezethez csupán Sebők János (Veszprém m. 12.) fűzött ----------- megjegyzést. Elmondta, hogy decemberben ő tett javaslatot arra: az Országgyűlés foglaljon állást a szovjet csapatok kivonásával összefüggésben. Utalt rá, hogy akkor ezt a javaslatot egyesek ultimatívnak minősítették, mások pedig a szövetséget gyengítőnek, biztonságát sértőnek ítélték. Azóta az események rácáfoltak ezekre a kételyekre - mondotta a képviselő, példaként említve Csehszlovákiát. Hangsúlyozta azt is: nem kívánja, hogy a szovjet csapatokat nagyobb ütemben vonják ki Magyarországról, mint ahogyan 1956 novemberében bevonultak. Javasolta azt is: a Parlament hatalmazza fel a kormányt a tárgyalások folytatására és újabb tárgyalás kezdeményezésére az 1957-ben megkötött kétoldalú katonai egyezmény felbontása érdekében.
A Parlament a határozattervezetet - amely kimondja: a Magyar Országgyűlés felhatalmazza a Magyar Köztársaság Minisztertanácsát, hogy a magyar és a szovjet kormány között folyamatban lévő tárgyalásokon a magyar fél szorgalmazza a szovjet csapatok teljes kivonása menetrendjének mielőbbi kidolgozását - a technikailag szükséges időtartamot és a kérdés nemzetközi vonatkozásait figyelembe véve -, hogy annak alapján a teljes kivonásra még az idén, de legkésőbb 1991-ben sor kerüljön - egy ellenszavazattal elfogadta. A határozatban megfogalmazták azt is: a tárgyalások menetéről - a diplomáciában szokásos normák megtartása mellett - a Minisztertanács az Országgyűlést és a közvéleményt folyamatosan tájékoztassa.
Ezt követően az országgyűlési képviselő-jelöltek állami támogatásáról szóló határozattervezet került terítékre. A választójogi törvény szerint ugyanis a választási eljárásban a jelöltek költségvetési támogatására országosan fordítható összeget az Országgyűlés állapítja meg. A belügyminiszter és a pénzügyminiszter együttes javaslatát Gál Zoltán államtitkár, a Belügyminisztérium megbízott vezetője ismertette. Mint mondotta, a 100 millió forintos összegben a tavalyi politikai egyeztető tárgyalásokon állapodtak meg a felek. Ezt aszerint osztanák el a pártok között, hogy hány hivatalos jelöltjüket fogadják el a választási szervek. Azaz: a 100 millió forintot elosztják az összes jelölt számával, s ennek arányában kapnak pénzt a pártok. (folyt. köv.)
1990. január 31., szerda 17:20
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|