|
|
|
|
Folytatta munkáját az Országgyűlés januári ülésszaka (9. rész)
|
Borza Istvánné (Hajdú-Bihar m., 1. vk.) alternatív javaslattal -------------- élt: a most megállapított 4300 forintos létminimum-határt emeljék fel egy reális - 5-6 ezer forint közötti - összegre, ellenkező esetben viszont a családi pótlék ne számítson bele az egy főre eső jövedelembe.
Bánffy György (Budapest 4. vk.) elmondotta: Horváth Jenő ------------- képviselőtársa által benyújtott módosítással nem tud egyetérteni. 1986 előtt a gyámhatóság az állami gondozott kiskorút szülője hozzájárulása nélkül is örökbe adhatta, ha a szülő huzamosabb időn keresztül önhibájából nem érintkezett gyermekével. A gyámhatóságok e jogkörükkel megfelelően éltek. Az ilyen határozatok bírósági megtámadására csak elenyésző számban került sor. 1987. július 1-je után a gyámhatóság ezt a jogosítványát elvesztette. Ennek eredményeként bármely szülő hozzájárulása hiányában kiskorút csak akkor lehet örökbe adni, ha a bíróság megszüntette a szülő felügyeleti jogát. A képviselő elmondta, hogy ezek az eljárások sokszor fél évig is elhúzódnak, a bírói joggyakorlat nem egységes. Mindennek következtében az állami gondozottak örökbefogadása drámaian csökkent. A korábbi évi átlag 600-700 gyermek volt, míg a múlt esztendőben az örökbefogadottak száma 305 volt csupán. Bánffy György szerint az elmúlt néhány esztendő során mintegy ezer gyermeket fosztottak meg az örökbefogadás lehetőségétől a törvény megváltoztatásával.
Bozsó Lajosné (Budapest 10. vk.) reagálva egy korábbi ------------- felszólalásra, elmondotta, hogy az elmúlt ülésszakon önálló indítványt nyújtott be. Ebben javasolta, hogy változtassák meg az egy főre jutó nettó jövedelem kiszámításának módját. A Parlament várhatóan február 27-én tárgyalja meg az indítványt, amelyet sürgősséggel nyújtott be.
Horváth Jenő (Budapest 1. vk.) úgy foglalt állást: az ------------ örökbefogadással kapcsolatos törvény módosítása jogi szempontból elfogadhatatlan, annak kizárólag érzelmi megközelítése nem eredményezi a helyes megoldást. Ezzel lényegében az 1952-es családjogi törvény előírásaihoz térnének vissza. Az alkotmánymódosítással a Parlament úgy döntött, biztosítja a hatalmi ágak szétválasztását, ám ennek elllenkezője történne a családjogi törvényben. Mégpedig az, hogy államigazgatási jogkörbe kerülne ez a fontos ügy a bíróságok helyett. (folyt.köv.)
1990. január 31., szerda 14:44
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|