|
|
|
|
Folytatta munkáját az Országgyűlés januári ülésszaka (4. rész)
|
Abban egyetértettek a bizottság tagjai, hogy a letét összegét differenciáltan, a példányszám, a megjelenési sűrűség és még sok szempont figyelembe vételével határozzák meg. Erre azonban a bizottság csak az új sajtótörvény keretében lát lehetőséget. Az indítványtevő képviselő - annak reményében, hogy javaslatát beépítik az új sajtótörvénybe - visszavonta módosító indítványát. Király Zoltán szóban elhangzott megyei lapokra vonatkozó javaslata a bizottság megítélése szerint tulajdoni kérdés, s ennek rendezése nem a sajtótörvényhez tartozik.
Kulcsár Kálmán igazságügyminiszter a vita összefoglalójaként elmondta: egyetért a bizottság jelentésével, s mindössze két kiegészítést kíván tenni. Úgy vélte, hogy a jövőben még sok bizonytalanságot okoz a közerkölcs fogalma, ugyanis ennek pontos meghatározása hiányzik, ilyen sehol sem található. Valószínű, majd a gyakorlatban alakul ki, hogy pontosan mit értünk a közerkölcs fogalmán. A kaucióval kapcsolatban a miniszter leszögezte, hogy egy ilyen jellegű módosításról nem most kellene dönteni, hanem majd az új sajtótörvény kapcsán. Südi Bertalan egy korábbi, csak szóban elhangzott javaslatát - amelyre a bizottsági jelentés nem reflektált - Kulcsár Kálmán elfogadhatatlannak tartotta. Az indítvány arra vonatkozott, hogy amíg a kártérítést ki nem fizette egy adott sajtószerv, addig függesszék fel működését. Egy ilyen jellegű intézkedés a miniszter szerint nagymérvű bizonytalanságot teremtene a sajtó működésében.
Az igazságügyminiszter megjegyzést kívánt fűzni egy olyan javaslathoz is, amelyet sem a bizottság, sem a kormány nem fogadott el. Eszerint a sajtóban megjelenő s közérdekű bejelentés címen értékelhető közleményeket az államszervezet kezelje ugyanúgy, mint az állampolgári közérdekű bejelentéseket. Úgy vélte: egy ilyen gyakorlat kialakulása a korábbi sajtógyakorlatot idézné vissza, amely bizonyos hatósági jelleget kölcsönzött a sajtónak.
Végül a miniszter - mintegy saját véleménye összegzéseként - idézte azt a Deák Ferencnek tulajdonított, s a korabeli sajtótörvény kapcsán elhangzott mondást, miszerint egy ilyen törvénynek egyetlen mondatból kellene állnia: ,,hazudni pedig nem szabad,,. (folyt.köv.)
1990. január 31., szerda 12:55
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|