|
|
|
|
Hogyan váltották le Zsivkovot? (1.rész)
|
Szófia, 1990. január 28. vasárnap (MTI-PRESS) - Todor Zsivkov
volt bolgár pártfőtitkár és államfő leváltásának előzményeiről
annyi közismert, hogy Zsivkov mindenfajta átalakítás és glasznoszty
esküdt ellensége volt, noha ezekről gyakran beszélt és sokat. Mint
most Vencel Rajcsevnek, a Sofia News volt főszerkesztőjének írásából
kiderül: Zsivkov már rég ,,szemétnek,, nyilvánította az olyan
szovjet lapokat, mint az Izvesztyija, az Ogonyok, a Moszkovszkije
Novosztyi stb. A többi szocialista országban végbemenő események
benne azt a meggyőződést erősítették meg, hogy ,,az ellenzékkel nem
vitatkozni kell, hanem el kell taposni, mint a férget,,. Ellenzéknek
pedig nem csupán a szerveződni kezdő független társaságokat,
mozgalmakat tartotta, hanem a legfőbb állami és párt vezetésben is
mindenkit, akinek véleménye az övétől eltér.
Márpedig ilyenek a legfelsőbb vezetésben is egyre többen voltak, világosan látva a veszélyt, amit Zsivkov hatalmon maradása jelenthet. Szervezkedni kezdtek - tűnik ki Vencel Rajcsev írásából, amelyet a Moszkovszkije Novosztyi után a bolgár újságírószövetség hetilapja, a Pogled közöl hétfői számában. ,,Eleinte csak néhááyan voltak: Dobri Dzsurov, Petar Mladenov, Georgi Atanaszov, Andrej Lukanov, Dimitar Sztanisev. Vajon összebeszéltek volna? Igen, összebeszéltek, s még abban is megállapodtak, hogy közülük kinek kell a központi bizottság mely tagjaival beszélnie, kiben lehet megbízni ezt a halálos veszélyt jelentő ügyet illetően. A KB 1989. november 10-re kitűzött ülésének előestéjén különböző forrásokból megtudták, hogy a belügy és az állambiztonság egységeit Zsivkov harckészültségbe helyezte. Világossá vált, hogy a készülő csapást meg kell előzni. Ennek jegyében Sztanisevvel és Jotovval (utóbbi már nincs a politikai bizottság tagjai között) együtt Dzsurov tábornokra jutott a feladat, hogy közöljék Zsivkovval: azonnal adja be lemondását (érdekes megjegyezni, hogy egykor valamennyien a ,Csavdar, partizánosztagban harcoltak, amellyel Zsivkovnak is kapcsolata volt). A beszélgetés nagyon nehéz volt, Zsivkov megkísérelte elhalasztani a hatalomból való visszavonulását. Hogy pontosan mi hangzott el? Volt-e hajlam szélsőséges akcióra is? A történtekből ítélve - igen. Ismeretes, hogy ez a beszélgetés közvetlenül előzte meg a politikai bizottság november 9-én 17.00 órára kitűzött ülését. Pontosan ezért nem sikerült Zsivkovnak riadót fújnia, figyelmeztetnie a közvetlen környezetéhez tartozó embereket.,, (folyt.)
1990. január 28., vasárnap 11:37
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|