|
|
|
|
Havel magyarországi útja - csehszlovák visszhang
|
Láng Judit, az MTI tudósítója jelenti:
Prága, 1990. január 27. szombat (MTI-tud) - Igen elégedett
vagyok a lengyelországi és magyarországi tárgyalásokkal - jelentette
ki Prágába hazatérőben az őt elkísérő újságíróknak az elnöki
különgépen Václav Havel köztársasági elnök. Havel kijelentette:
mindkét látogatásnak volt értelme, vendéglátóival jól megértették
egymást. Elmondta, hogy mindkét országban nagy megértésre talált az
a javaslata, hogy Prága, Varsó és Budapest koordinálja visszatérését
Európába. ,,Úgy gondolom, oly módon sikerült egyeztetni minden
árnyalatot és különbséget, ami megfelel mindegyik félnek, sok
mindent megértettem abból, amit korábban nem tudtam,, - mondotta.
A Zbigniew Brzezinski amerikai politológus által javasolt csehszlovák-lengyel unióval kapcsolatban Havel hangoztatta, hogy a két ország együttműködésének bármilyen intézményes formája Csehszlovákiától és Lengyelországtól függ és bármennyire is tiszteli Brzezinski életművét, nem gondolja, hogy a két nemzetnek azért kellene bármit tennie, mert egy amerikai tanácsadó javasolja nekik.
A prágai napilapok egyébként ,,Magyarországon az órák nem állnak,, , ,,Csehszlovák-magyar megbeszélések,, , ,,Közös út Európába,, , ,,Barátság a változások időszakában,, címmel részletesen, de kommentár nélkül számoltak be Václav Havel budapesti látogatásáról. Tárgyszerűen ismertették Havel megbeszéléseit vendéglátóival, találkozóját a Magyarországi Szlovákok Demokratikus Szövetsége vezetőivel, a magyar ellenzék képviselőivel. A lapok kiemelték az áprilisra tervezett csehszlovák, magyar, lengyel pozsonyi találkozót, azt, hogy Szűrös Mátyás javasolta: Csehszlovákia is csatlakozzon az Adria és Duna menti együttműködési övezethez. A sajtótájékoztatóról beszámolva mindenekelőtt azt említették meg, hogy Václav Havel arról beszélt: mind Lengyelországban, mind Magyarországon tárgyalásainak egyik témája a szovjet csapatkivonás volt. Utalnak arra is, hogy Csehszlovákia nemzetiségi minisztériumot vagy állami bizottságot akar létrehozni. Szűrös Mátyástól azt idézték, hogy meg kellene vizsgálni a csehszlovákiai magyarok második világháború utáni kitelepítésének a körülményeit, s hogy mind a csehszlovák, mind a magyar fél a Bős-nagymarosi vízlépcső építését a környezetre károsnak tartja, a létesítmény jövőjéről közös szakértői vizsgálatnak kell döntenie. (folyt.)
1990. január 27., szombat 11:53
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|