|
|
 |
|
 |
Jövő héttől: XXII. Magyar Filmszemle (1. rész)
|
1990. január 26., péntek - A XXII. Magyar Filmszemle főként
az elsőfilmes alkotók fóruma lesz: az idén a korábbiaknál jóval több
fiatal rendező lép majd a film- és közművelődési szakemberekből,
hazai és külhoni kritikusokból álló szakmai közönség és a zsűri elé
munkájával. A szemlére benevezett tizenhat játék- és huszonhét
dokumentumfilm több mint felét első-, illetve másodfilmesek jegyzik;
a jól ismert, ,,törzsalkotónak,, számító rendezők közül viszont csak
néhányan jelentkeznek alkotásaikkal- hangzott el a február 2-8.
között a Budapest Kongresszusi Központban tartandó filmszemle
pénteki sajtótájékoztatóján.
A magyar filmek néhány napra sűrített áttekintésére, a
Filmszemlére az idén különösen jellemző a társadalmi mondanivalókban
gazdag tartalom - emelte ki a tájékoztatón Gombár József, a MOKÉP és
a Filmszemle igazgatója. Mint mondta, az alkotások többsége három
időszakból meríti témáját: a produkciók javarészt az 1945-ös,
valamint az 1956-os éveket taglalják, illetőleg napjaink
társadalompolitikai életének problémáival foglalkoznak. A filmeket a
stúdióvállalatok - a Budapest, a Dialóg, a Hunnia és az Objektív -
mellett a Mozgókép Innovációs Társulás, a Movi Fórum Filmstúdió,
valamint a Balázs Béla Stúdió készítették, s a szemlén először
jelenik meg az Argos és a Reflex műhelyek neve. Válogatást mutatnak
be a Színház- és Filmművészeti Főiskola rendezőhallgatóinak
munkáiból is.
A filmszemlét 2-án este Elek Judit: Tutajosok című
játékfilmjének díszbemutatója nyitja, amely a XIX. század végének
legbotrányosabb boszorkányperét, a tiszaeszlári gyilkosság
történetét dolgozza fel. A továbbiakban a kongresszusi központ három
termében reggeltől estig tartanak bemutatókat; vetítik egyebek
mellett Kardos Ferenc Iskolakerülők, Dobray György K2 - az éjszakai
lányok, Gárdos Péter A Hecc című játékfilmjeit. Schiffer Pál az
Engesztelő című dokumentumfilmjében harminc esztendő elteltével
keresi arra a választ: miért gyilkolták meg 1956-ban a Salgótarjáni
Acélgyár fegyveres őrségének két parancsnokát. A versenyfilmek
sorában találjuk Sára Sándor Te még élsz? és Zsombolyai János
Halálraítéltek ,56 című dokumentumfilmjeit, valamint Vitézy László,
a Gulyás testvérek és a Böszörményi-Gyarmathy alkotópáros munkáit. A
filmszemle zárónapján adják át a szakmai díjakat, valamint - az idén
először - a Magyar Újságírók Országos Szövetségének film- és
tévékritikusi díjait. Aznap este levetítik Hartai László Dámák című
alkotását. (folyt. köv.)
1990. január 26., péntek 17:07
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|