|
|
|
|
Bős-Nagymaros: a bősiek követelései (1.rész)
|
Láng Judit, az MTI tudósítója jelenti:
Prága, 1990. január 26. péntek (MTI-tud) - A vízműépítés
azonnali leállítását, független nemzetközi szakértői bizottság
felállítását követeli Bős lakossága, tanácsa és a Független Magyar
Kezdeményezés helyi szervezete. A bősiek szerint, ha a nemzetközi
bizottság vizsgálatai megalapozottnak minősítik és megerősítik a
vízlépcsőrendszer építése, illetve befejezése ellen szóló adatokat,
a csehszlovák kormánynak azonnal végleg le kell állítania az
építkezést és mindent meg kell tennie a Csallóköz régi arculatának
visszaállításáért. Állásfoglalásukat pénteken tette közzé a pozsonyi
Új Szó.
A közös állásfoglalás szerint egészen a közelmúltig a mély hallgatás, az uszító szitkozódás, valamint a ,,nem szólhatok bele,, politikája volt érvényes a bős-nagymarosi vízlépcsőrendszer építésével kapcsolatban Csehszlovákiában. Minden kritikus hangot az önös érdekkel azonosítottak és az érdekelt felet, Csallóköz, illetve Bős lakosságát elfelejtették meghallgatni, vagy akár megkérdezni. A megváltozott társadalmi és politikai viszonyok azonban most lehetőséget adnak arra, hogy Bős lakosai is nyíltan elmondhassák véleményüket.
A bősiek emlékeztetnek arra, hogy az építkezés térségében, a Csallóközben Szlovákia legnagyobb, Európa második legnagyobb természetes vízkészlete található, amelyet veszélyeztethetne az a szennyeződés, ami a bősi erőmű beindításával szivárogna át a talajvízbe. A bősiek arra is figyelmeztetnek, hogy már csökkent a talajvízszint és a vízierőmű működtetésével a csallóközi termőföldek elszikesednének. A növények pusztulása már most tapasztalható. A bősieket nem nyugtatja meg az a hivatalos vélemény, hogy egy esetleges gátszakadás nem jelentene különösebb veszélyt, mert felkészültek a mentésre. Állásfoglalásukban felteszik a kérdést: mit lehet ott menteni, ahol a községre tizenkilenc méter magasból zúdul a víz és magával sodor mindent. Az 1965-os kulcsodi gátszakadás következményeire utalnak, ahol pedig csupán pár métert emelkedett a víz szintje. A bősiek bírálják Marian Calfa szövetségi miniszterelnököt, amiért január 20-iki televíziós nyilatkozatában ,,ismét az erőmű befejezése mellett voksolt, figyelmen kívül hagyva, hogy a vizierőművel kapcsolatban sokszor felvetett ökológiai és egyéb veszélyeket mindeddig nem mérte fel pártatlan szakemberek nemzetközi csoportja,,. (folyt.)
1990. január 26., péntek 12:55
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|